Kitart a frankadósság
A magát makacsul tartó frankhitelállományért egyértelműen a forint kedvezőtlen árfolyammozgása okolható. Az MNB adatai szerint ugyanis az első három negyedévben mindössze 65 milliárd forintnak megfelelő frankhitelt helyeztek ki a hazai pénzügyi szolgáltatók, amelyből 57 milliárdot képviseltek a jelzálogalapú kölcsönök. Nyár óta ugyanakkor – részben a szigorodó jogszabályi környezet miatt – mind a fogyasztási, mind a lakáshiteleknél a nullához konvergál a frankalapú kihelyezés, vagyis az állománynak – a törlesztések miatt – fokozatosan mérséklődnie kellene.
A devizapiaci fejlemények viszont egyáltalán nem kedveznek a helyzet konszolidálódásának. Bár októberben jelentősen – a szeptemberi 215-ről 203 forintra – csökkent az alpesi deviza átlagárfolyama, novemberben ismét 205 forint feletti átlagos kurzus alakult ki, ez, ha az elmúlt napok hatásai tartósak maradnak, decemberben tovább növekedhet.
A hosszabb távra visszatekintő árfolyam-alakulás alapján még rosszabb a kép: a 2007-es 153 és a 2008-as 159 forintos átlagárfolyammal szemben tavaly a frankhitelben ülő adósoknak már 185 forint feletti átlagárral kellett számolniuk, az idén pedig még a kétszáz forint fölötti átlag sem tűnik elképzelhetetlennek.
Az adósok és a hitelezők szempontjából különösen aggasztó, hogy a frank nemcsak a forinttal, hanem az euróval szemben is erősödik, ráadásul elemzők szerint ez a dominancia nem is átmeneti jellegű. Az alpesi fizetőeszköz ugyanis az ír válság várható tovagyűrűzése miatt ismét menekülő devizává válhat, ez hatással lehet a forinttal szembeni pozícióira is.


