Pletyka a piacon: a magyar jegybank is beavatkozott
Az euró 273 forintba került reggel, de 272 forinton is járt a jegyzés, azonban délután 275 közelébe került a kurzus. Délután 274,8 forinton jegyzik a közös európai devizát.
„Elsősorban globális hangulat változása okozta a forint gyengülését. Egyelőre jelentős eltérést a feltörekvő devizáktól nem mutat a forint” – mondta Bebesy Dániel a Világgazdaság Online-nak. A Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere szerint azonban számos olyan ország specifikus kockázat látszik, amely akár jelentősebb forintgyengüléshez is vezethet.
„Tavasszal és a nyár elején a 260-as szintet próbálta letörni a forint” – nyilatkozta az elemző. A hazai devizát támogató tényezők közül a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg pozitív hatása dominált, a jelentős többletek állandó forint keresletet jelentettek.
„A nemzetközi helyzet azonban megváltozott. Jelentős a magánszektor azon belül is a háztartások külföldi devizában való eladósodottsága, amely a GDP 20 százalékát jelenti. A devizaadósság állománya jelentős kockázat a pénzügyi stabilitásra, és a GDP növekedést is negatívan érinti. Ennek tükrében kisebb csoda, hogy a forint csak ennyit gyengült az euróval szemben” – hangsúlyozta a közgazdász.
Bebesy kiemelte: a frank erősödése miatt felerősödtek a pénzügyi stabilitási kockázatok, a 3 százalékos növekedés mesze van a realitástól, így az erre épülő költségvetési kiigazítási program sem lehet elegendő.
„A külföldiek kezében lévő kötvényállomány rekordmagasságba emelkedett, és nincs olyan nagy belföldi szereplő, mint amilyenek a magán-nyugdíjpénztárak voltak, amelyek ellensúlyozhatnák, ha a külföldiek leépítenének az állományból” – húzta alá. Hozzátette, jelenleg még van tőkebeáramlás a feltörekvő piaci kötvényekbe, azonban ha törés lenne, a forint is nagy pofont kapna.
A piacon az a pletyka járja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) támasztja a forintot jegybanki intervencióval – hangsúlyozta Bebesy Dániel.
