Hegedüs Éváé a Gránit Bank 60 százaléka

A magyar állam értékesíti a Gránit Bankban meglévő 36,5 százalékos tulajdonrészét – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

A kormány két stratégiai célt tűzött ki maga elé korábban: azt, hogy a bankszektor többségi magyar tulajdonban maradjon, és hogy itthon szülessenek meg a fontos döntések. De az állam hosszú időn keresztül nem akar tulajdonos lenni – ezt a 2015 februárjában aláírt EBRD-megállapodásban is rögzítették.

Ennek jegyében júniusban kétfordulós nyilvános pályázatot írtak ki a Gránit Bankra. Az első körben több indikatív ajánlatot nyújtottak be, ezek közül egy kötelező érvényű ajánlat volt. A szerződést a Hegedüs Éva tulajdonában lévő E. P. M. Kft. nevű céggel kötötte meg a napokban a nemzetgazdasági miniszter. Az E. P. M. eddig is a bank második legnagyobb részvényese volt, Hegedüs Éva cége 24,7 százalékkal rendelkezett a bankban. A mostani részvénycsomaggal 61,2 százalékos főrészvényes lett.

A magyar állam 2013 nyarán 2,6 milliárd forintos tőkeemeléssel lett kisebbségi, 49,9 százalékos tulajdonos a Gránit Bankban, ezt 2015 decemberében újabb, 1,7 milliárdos tőkeemelés követte, ám ebben az időben már más befektetők – MKB és Pannónia Nyugdíjpénztár – is megjelentek a bank körül, így a tőkeemeléseket követően az állam részesedése 36,5 százalékra mérséklődött. Az állam tehát összesen 4,3 milliárd forinttal szállt be a bankba. A vételi ajánlat ehhez képest 4,5 milliárd forint volt, azaz az állam jól bánt az adófizetői pénzekkel, hiszen pénzügyi nyereséggel szállt ki a befektetésből – hangsúlyozta a miniszter. Varga Mihály tájékoztatása szerint a bank 9 részvényese elfogadta az ajánlatot, az MNB hatvan napon belül dönt arról, hogy jóváhagyja-e a tranzakciót.

Miután Hegedüs Éva korábban Demján Sándor alapító részvényeit vásárolta meg, a mostani tulajdonszerzés – melyről az elnök-vezérigazgató a Portfolio.hu-nak adott interjúban is beszélt – lényegében nem hoz új helyzetet a bankban, hiszen az irányítási jogok eddig is az alapító tulajdonost illették. A fentiek miatt vélik sokan azt, hogy Hegedüs Éva értékesíteni fogja a részvényeinek egy részét. A papírokkal erősíthetők a jelenleg is fennálló stratégiai kapcsolatok az eddigi partnerekkel, például az MKB Bankkal, de továbbra is cél a tőzsdei bevezetés. A részvények eladása mellett szól, hogy az elnök-vezérigazgató a bankvásárláshoz szükséges tőke jó részét hitelből teremtette elő, továbbá, hogy a bank gyors növekedése – a kezdeti 2 milliárd forintos saját tőkéjét közel hétszeresére növelte, a mérlegfőösszege pedig több mint a negyvenszeresére nőtt – folyamatos további tőkeemeléseket tesz szükségessé, még akkor is, ha a bank nyeresége az idén 1 milliárd forint közelébe ér majd.

Hegedüs Éva szerint 2017-et várhatóan 300 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárják, ez közel harmadával nagyobb az előző év végi értéknél. A betétállomány 36 százalékos növekedéssel 240 milliárd forintra, a hitelállomány 18 százalékos bővüléssel 120 milliárd forintra rúg majd.

Üzleti területen a pénzintézet töretlenül hisz a digitalizációban, s emiatt továbbra sem tervezi a két fiókból álló hálózatának bővítését (a Westendben lévő fiók ráadásul készpénz nélküli fiók). A Gránit stratégiája támogatta a magyar állam stratégiai céljait, jelentős mértékben növelte részesedését a kis- és középvállalati piacon, és nagyban hozzájárult a hazai bankszektor digitalizációjához – jelezte Varga Mihály is az eladás kapcsán a bankot méltató beszédében. Ugyanakkor tovább kell fejleszteni a bank termékstruktúráját – például azért, mert a pénzintézet továbbra is csak az MNB szerint immár túlzott ügyfélkockázatot hordozó, a 3 hónapos Buborhoz kötött változó kamatozású jelzáloghiteleket kínál, fix konstrukciót nem, így egyelőre minősített fogyasztóbarát lakáshitelt sem nyújthat. A Gránit Banknak – a konzervatív hitelezési politikát fenntartva – bizonyosan vonzóbbá kell válnia a jelenlegi piaci környezetben lényegében egyedüli megtérülést biztosító hitelezésben, „rontania” kell a hitel/betét mutatóját.

Budapest Bank – jövőre?

Egy kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, hogy folyik a Budapest Bank értékesítésének előkészítése, készülnek a háttérszámítások. Pontos időpont még nincs, és a menetrend sem ismert, mint ahogy az eladás módjáról is csak később adnak tájékoztatást. Ugyanakkor Varga Mihály közölte, hogy a tranzakciónak 2018-ban le kell zajlania. Már a tavasszal is a közeli privatizáció jeleként értékelte, hogy a megbízott vezérigazgató, Tóth Viktor mandátuma ez év december 31-ig szól – jó eséllyel az értékesítésig szóló hosszabbításról születik majd döntés.