Soha többet Evergrande, mit hagy maga után az elsüllyedt óriás?

Végleg megpecsételődött a kínai Evergrande ingatlanfejlesztő vállalat sorsa, miután a részvényeit hétfőn törölték a hongkongi tőzsdéről.

A cég papírjaival a kereskedést már 2024 januárjában felfüggesztették, amikor a hongkongi legfelsőbb bíróság elrendelte a vállalat felszámolását. Ugyanannak az évnek a márciusában az Evergrande alapítója, Hui Ka Jan egy 6,5 millió dolláros pénzbírságot is kapott, és egész életére szólóan eltiltották a kínai tőkepiacról, mert vállalata 78 milliárd dollárral kozmetikázta a bevételeit.

Az Evergrande hőskora

Az Evergrande, korábban Hengda Group néven ismert vállalatot Hui 1996-ban alapította Kantonban, Kína déli részén, ám az összeomlás időpontjában már mintegy 1300 projektet fejlesztett Kína 280 városában. Sőt, az ingatlanfejlesztésen túlra is kinyújtotta csápjait. Tevékenysége a vagyonkezeléstől az elektromos autók gyártásáig terjedt. Még az ország legsikeresebb futballcsapatában, a Guangzhou (Kanton) FC-ben is többségi részesedéssel rendelkezett.

Hui volt akkortájt Ázsia leggazdagabb embere, a Forbes 42,5 milliárd dollárra becsülte a vagyonát, amely azonban az Evergrande problémáinak súlyosbodásával gyorsan zsugorodni kezdett.

Miért került bajba az óriáscég?

Az Evergrande agresszív terjeszkedéssel Kína egyik legnagyobb vállalatává vált, több mint 300 milliárd dollár hitelt felvéve, ám 2020-ban a pekingi kormány új szabályokat vezetett be a nagy ingatlanfejlesztők adósságainak ellenőrzésére, s emiatt a cég fenntartása érdekében elkezdték jelentős kedvezményekkel kínálni az ingatlanjaikat.

Mindhiába, egy idő után adóssága kamatait sem tudta fizetni. Nem csoda, hogy a válság kirobbanása óta a részvényei több mint 99 százalékot vesztettek értékükből, és 2023 augusztusában a vállalat csődöt jelentett New Yorkban, hogy megvédje amerikai eszközeit, miközben több milliárd dolláros megállapodásra készült a hitelezőivel.

Az Evergrande és a kínai gazdaság

Az Evergrande problémái és az általa kiváltott ingatlanválság összességében rendkívül káros hatással voltak a kínai gazdaságra, mivel az ágazat abban az időben az ország bruttó hazai termékének (GDP) körülbelül egyharmadát tette ki.

Nemcsak a növekedés első számú motorja volt, hanem a helyi önkormányzatok egyik fő bevételi forrását is ez a szektor biztosította.

Az ingatlanbefektetések hirtelen visszaesése pedig csapást mért a pénzügyi szektorra és az építőiparra is, amelyek rengeteg embert foglalkoztattak. Ráadásul a krízis a kínai átlagembereket mint befektetőket is sújtotta, mivel a családok a megtakarításaikat ingatlanokba fektették. Ezek után visszaestek a fogyasztói kiadások, magukkal rántva a gazdasági növekedést is.

Nem kapott állami mentőcsomagot

Az ingatlanválság alatt a kínai kormány számos intézkedést hozott az ipar és a gazdaság megerősítésére. Több százmilliárd dollárt öltek a különböző intézkedésekbe, többek között a központi bank alacsony kamatú hiteleket nyújtott az állami tulajdonú bankoknak, hogy támogassák a nehézségekkel küzdő ingatlanprojekteket.

Segítséget nyújtottak a lakásvásárlóknak is, és ösztönzőket vezettek be új háztartási gépek vásárlására.

Az Evergrande válsága minden bizonnyal hozzájárult Kína gazdasági irányváltásához is. Míg egykor kulcsfontosságúnak tartották az ingatlanpiacot, Hszi Csin-ping elnök figyelmének középpontjában ma már 

• az Egyesült Államokkal való versenyfutás, 
• a high-tech gyártás, 
• a mesterséges intelligencia terén való vezető szerep megszerzése,  
• a megújuló energia, 
• az elektromos járművek, 
• az automatizálás
• és a robotika

áll.