Folyik a vita a PSZÁF-levél körül

A devizahitel-szerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges, „sommás” átalakítása vagy semmissé nyilvánítása hatását tekintve nem egyszerűen az ügyfelek beláthatatlan helyzetéről vagy a bankrendszer veszteségeiről szóló kérdés. A legjelentősebb gazdasági hatása abban nyilvánulhat meg, hogy egy ilyen döntés esetén a bankok képtelenné válhatnak a betétesek pénzének kifizetésére – írta a Kúriához címzett levelében Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke. A bő 30 oldalas levelet – tartalmának napvilágra kerülése után – a PSZÁF teljes egészében nyilvánosságra hozta honlapján.

Szász arra figyelmeztet: ha rosszul kezelik a helyzetet, egy vagy kétszázezer devizahiteles jelenlegi gondja, több millió betétes jövőbeli problémájává is eszkalálódhat, ami nyilvánvalóan nem lehet cél. A PSZÁF elnöke azt is kifejti: maguk a devizahitelek mint speciális banki termékek nem voltak jogellenesek. A szerződések megkötésekor a keresleti és kínálati igények találkoztak, a szerződő felek gazdaságilag racionális döntést hoztak, kölcsönös üzleti előnyök teljesülését remélték a devizahitelektől.

Az elnök a levélben több kérdésre is válaszol. Az egyikben azt firtatják, nagyságrendileg milyen következménye lenne annak, ha a bíróságok a szerződések érvénytelenségét állapítanák meg oly módon, hogy a szerződésben a forintban megjelölt összeg és annak a jegybanki alapkamatának visszafizetését rendelnék el. Ez a PSZÁF számításai szerint mintegy 1700 milliárd forint veszteséget okozna a bankrendszernek, ami a bankok sajáttőkéjének 70 százaléka, és alapjaiban veszélyeztetné a működésüket. Azt is felvetették, mi történne, ha a szerződésben megjelölt forint összeget a jogerős ítélet kelte szerinti az MNB hivatalos deviza árfolyamát alkalmazva rendelnék visszafizetni annak az adott devizanem szerinti hivatalos kamatával. A PSZÁF két számítást végzett erre az esetre, az egyik alapján 3836 milliárd forint veszteség érné a bankrendszert, a másik változat rendszerszinten 1370 milliárdos veszteséget okozna.

A devizaárfolyamok alakulása még rövid távon is megjósolhatatlan, hosszú távon pedig még nagyobb a bizonytalanság, igaz, hosszabb távon az árfolyam alakulását az országok gazdasági teljesítőképessége is befolyásolja. A 2001 és 2008 közötti árfolyamokból sem lehetett következtetni a jövőbeni árazásra, ennek nem az árfolyamsáv eltörlése volt az oka, hanem a devizapiac működésének sajátossága, vagyis az, hogy a szereplők az új gazdasági információkat azonnal beépítik az árakba.

Reagált a Kúria és Rogán is

A bírák befolyástól mentesen, legjobb meggyőződésük szerint járnak el - közölte tegnap a Kúria. A közlemény kitér arra is, hogy a magyar bíróságok az elmúlt időszakban már számos devizaalapú hitelezési ügyben hoztak ítéletet, és az elkövetkezendő hónapokban még sok hasonló ügyet bírálnak majd el. A Kúria tavasszal az alsóbb fokú bíróságoktól érkezett kérdések és jelzések alapján szakmai konferencia szervezésébe is kezdett. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is reagált a levélre. „Kicsit olyan érzésünk van, hogy a felügyelet vezetője fordítva ül a lovon” – mondta. A PSZÁF vezetőjének nem a bankok érdekét kell képviselnie a Kúriánál - tette hozzá.