Olcsó lett az állampapír
Finanszírozás. Napok óta folyamatosan csökkennek az állampapír-piaci hozamok, tegnap már minden referenciaráta 7 százalék alatt állt, a legutóbbi aukciókon pedig kiemelkedő volt az érdeklődés. A keddi diszkontkincstárjegy-kibocsátáson is megemelte az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) az értékesített menynyiséget, a múlt csütörtöki államkötvény-aukció pedig a válság kirobbanása – vagyis a 2008. októberi sikertelen kötvényaukció óta – a legsikeresebb kibocsátás volt, a központ összesen 95 milliárd forintnyi értékpapírt adott el.
A piaci hangulat javulásának oka egyértelműen a pozitív nyilatkozatoknak köszönhető: a magyar államadósság iránt akkor ugrott meg az érdeklődés, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette: az idén mindenképpen tartjuk a 3,8 százalékos deficitcélt, jövőre pedig 3 százalék alá csökken a hiány. „Egy olyan pillanatban lehetünk éppen, amikor a hozamvadászok számára ideális célpont a magyar állampapír” – mondja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. A környéken hasonló hozamok nincsenek, a hosszú lengyel államkötvények például 5,5–5,75 százalékos ráta mellett vásárolhatók meg, Romániában pedig 7 százalék fölötti ajánlatot nem fogad el az ottani államadósság-kezelő. A fejlett piaci hitelpapírokon várható nyereség is egyre fogy: a tízéves német államkötvény hozama 2,4 százalék alatt van, a hasonló futamidejű amerikaié 2,7 alá süllyedt.
„A magyar állampapír olcsósága azonban attól is függ, a mostani nyilatkozatok milyen feltételek mellett valósulnak meg” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Ellentmondásosak ugyanis például a kormány megnyilvánulásai azzal kapcsolatban, hogy a tervezett hiányt hogyan képzeli megvalósítani. Míg Matolcsy azt hangsúlyozta az elmúlt napokban, hogy minden körülmények között tartani kívánja jövőre a 3 százalékos deficitcélt, Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában már arra célozgatott, a hiány csak akkor tartható, ha a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak az elszámolás megváltozása miatt jövőre nem terhelik a büdzsét.
A piac szerint viszont egyáltalán nem mindegy, hogyan kerül a bűvös határ alá a hiány. „Ez csak egy számviteli módosítás, az így számolt 3 százalék valójában 4,5 százalék” – mondja Szalma Csaba. Így viszont már korántsem lenne olyan attraktív a magyar állampapír. Az a felvetés pedig, hogy ha Brüsszel nem enged, és a magánkasszák pénze továbbra is terhelné a költségvetést, esetleg fontolóra vennék a pénztárak államosítását is, a szakemberek szerint biztosan kiverné a biztosítékot a befektetők körében. „Ha ez megtörténik, világgá menekülnek a befektetők” – mondja Szalma. „Ilyen feltételek mellett nulla lenne az esélye annak, hogy sikerül a jövő évi kibocsátási terv” – teszi hozzá Orbán Gábor.
Az idén egyébként jól áll az ÁKK az állampapír-kibocsátásokat illetően. A devizafinanszírozási terv már januárban teljesült, a belföldi állampapírpiacon az ez évre előirányzott nettó kötvénykibocsátási tervet az ÁKK már augusztus végéig teljesíteni tudta, hiszen a tervezett 262 milliárdhoz képest 270 milliárd forintnyi kötvényt adott el. A diszkontkincstárjegyek iránt is megfelelő a kereslet, ez kellő mennyiségű rövid távú likviditást biztosít az állam számára.
Ami a jövő évet illeti, a most közzétett finanszírozási terv szerint a nettó finanszírozási igény 2010-hez képest csökken, várhatóan 850 milliárd forint körül alakul. Ez az ÁKK szerint a forint-állampapír-piac bővülő likviditására és a növekvő lakossági megtakarításokra támaszkodva döntően forintállampapír-kibocsátásokkal finanszírozható. A tervezett nettó kibocsátás 828 milliárd forint, ebből 677 milliárd az állampapír-kibocsátás és 151 milliárd a nettó hitelfelvétel. A nettó piaci devizakibocsátás eközben várhatóan nulla lesz. Jövőre – beleértve az Európai Bizottságnak teljesítendő kétmilliárd eurónyi hiteltörlesztést – négymilliárd euró összegű devizatörlesztés válik esedékessé. Ezt a tervek szerint négymilliárd eurónyi a nemzetközi piacokon történő devizakötvény-kibocsátás finanszírozza majd.
A szakemberek szerint a tervek reálisak. „A négymilliárd eurós devizakibocsátás egy kissé merész, de ha sikerül, az ÁKK tehermentesíteni tudja a 2012-es évet. A forintkibocsátás megvalósításához a külföldiek erőteljes keresletére is szükség lehet” – mondja Orbán Gábor. Szalma Csaba szerint a devizakibocsátási terv megvalósítható, a forintalapúnál pedig számítani lehet arra, hogy az intézményi befektetők megújítják a lejáró papírjaikat, sőt még a kamatokat is állampapírba forgatják vissza. Az OTP Alapkezelő szakértője szerint a kéthetente betervezett 57 milliárd forintos államkötvény-kibocsátás teljesíthetőnek tűnik.
Az ÁKK emellett a lakossági piacban is bízik. „Az idén kismértékben csökkentek a lakossági értékesítések, ezt az inflációt követő Prémium magyar államkötvénynyel sikerült megállítani” – mondja Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. Jövőre azonban az ÁKK már arra számít, hogy megáll a lakossági állampapír-állomány erodálódása. HB
