Kilőhet a Telekom árfolyama egy osztalékemelés hírére
„Az osztalékpolitika újragondolására a számviteli szabályok változása miatt van szükség, de a juttatás emelésével vélhetően megvárják az 5G-szolgáltatások elindításához szükséges 700 megahertzes frekvenciára a pályázati kiírást. Az erre kifizetett díj egyfajta adóként is felfogható, emiatt kommunikációs szempontból nem feltétlenül lenne jó üzenet a cég részéről, ha pont a pályázat előtt emelnének osztalékot. Ugyanakkor ennek a lehetőségét természetesen nem lehet kizárni” – mondta a Világgazdaságnak Gaál Gellért.
A Concorde részvényelemzője szerint egyelőre kérdés, hogy mennyibe kerül majd a frekvencia, de a nemzetközi példákból kiindulva nagyjából 65 milliárd forintot fizethet érte a Magyar Telekom. A szakértő nem tartja kizártnak, hogy az osztalékot a jövőbeli beruházások forrásigényét is figyelembe véve határozzák majd meg.

Fotó: VG
Gaál Gellért szerint az nem kérdés, hogy a társaság képes lenne a részvényeseknek juttatandó pénz megemelésére, amire jövőre vagy optimistább esetben akár idén is sor kerülhet.
A cég eladósodottsága a 2018-as harmadik negyedév végére 34 százalékra esett, a negyedik negyedévben általában csökkenni szokott a mutató, így az év végére a 30–40 százalékos célsáv alját is elérheti az elemző szerint.
„A 60 milliárd forintos idei szabad készpénzállományból változatlan adósságállomány mellett részvényenként akár 59-60 forintos osztalékot is tudna fizetni a cég. Ilyen szempontból nem alaptalanok azok a találgatások, amelyek szerint a mostani 25 forintról 30-35 forintra is emelhetik a 2018-as eredmények utáni osztalékot. Ha a menedzsment célkitűzése valóban ezt tartalmazná az egy hónap múlva esedékes éves gyorsjelentésben, akkor az árfolyam akár 550 forintig is emelkedhetne” – tette hozzá az elemző.
Az osztalék esetleges emelésével kapcsolatban nem mindenki optimista. „A cég menedzsmentje várhatóan továbbra is konzervatív lesz a kérdésben. Ezt jól is teszi, ugyanis a frekvenciapályázatot még ki sem írták, és a versenytársak, a Digi és a Vodafone pontos tervei sem ismertek” – hívta fel a figyelmet Bosnyák Zsolt, az Equilor elemzője.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható


