Ez valójában a gazdasági mutatószámokban is megmutatkozik. Magyarország és Szerbia az üzleti élet terén hosszú múlttal és széleskörű kapcsolatrendszerrel bír. Az utóbbi években a gazdasági kapcsolatok minden várakozást felülmúlva bővültek. A mostanáig kialakított kiváló politikai kapcsolatoknak köszönhetően kedvező üzleti környezetet sikerült létrehozni, amely a és a beruházások dinamikus növekedését eredményezte.
A kétoldalú áruforgalom értéke 2014 és 2019 között 50,3 százalékkal, vagyis 872,5 millió euróval emelkedett. 2020-ban a járvány ellenére tovább erősödtek a magyar-szerb kereskedelmi kapcsolatok. A kétoldalú áruforgalom 3,4 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, értéke megközelítette a 2,7 milliárd eurót. A magyar kivitel 3,6 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,7 milliárd eurót, míg az 3 százalékos bővülést követően 960,2 millió eurót tett ki. A szerb külkereskedelemben Magyarország 2020-ban az ötödik legnagyobb exportőr volt. Az EU-s országok közül pedig a 3. helyen szerepel.
Szerbia a külföldre irányuló magyar tőkekihelyezések egyik kiemelt célországa. A Szerb Nemzeti Bank adatai alapján 2019-ben Magyarországról közel félmilliárd (472,3 millió) euró érkezett az országba. Ezzel – Hollandia és Oroszország után – a harmadik legjelentősebb befektető Magyarország volt Szerbiában.
Magyarország Kormánya a jelek szerint felismerte, hogy a nyugat-balkáni régió országainak fejlődése komoly potenciált hordoz a magyar gazdaság szereplői számára. Ez a régió lett az első Kárpát-medencén túli, befektetés-ösztönzést célzó támogatási program fókuszterülete.
Eközben a szerb gazdaság is a vártnál gyorsabban bővül: az első negyedévben mért 1,7 százalékos bővüléssel és a trendek előrevetítése alapján 6,5-7 százalékos növekedést várnak éves szinten. Az elnök szerint mindez jelentős bér- és nyugdíjemelést eredményezhetne, és egyben hatalmas siker lenne, hiszen Szerbia a legjobbak között lenne ezzel Európában is. Szintén az elnök szerint a nagy állami beruházásoknak és a magas szinttű külföldi tőkebefektetéseknek köszönhető a növekedés.
Az idei év első öt hónapjában 99,8 milliárd dináros köztársasági költségvetési hiány valósult meg Szerbiában - közölte a pénzügyminisztérium. A január-május időszakban a bevételek 533,8 milliárd dinárt, míg a kiadások 633,6 milliárd dinárt tettek ki. Májusban 59,5 milliárd dináros hiány valósult meg. Míg májusban 106,5 milliárd dinár állami bevétel valósult meg, addig a kiadások összege 166 milliárd dinár volt.
A bevételekből az adóbevételek 92,9 milliárd dinárt tettek ki, amely összeg legnagyobb részét, vagyis 47,5 milliárd dinárt a forgalmi adóbevételek képeztek, míg a jövedéki adókból 23,3 milliárd dinár származott. Ugyanakkor a nem adókból származó bevételek 13,2 milliárd, valamint az adományokból származó bevételek 0,4 milliárd dinárt tettek ki.
Májusban a 166 milliárd dináros kiadásból az alkalmazottakra fordított kiadások 27,2 milliárd dinárt tettek ki, a támogatások kifizetése 27,7 milliárd dináros kiadást jelentett, az egyéb kiadásokra pedig 25,2 milliárdot költött az állam. Az előző két kategóriából kerültek kifizetésre a járvány hatásainak leküzdését szolgáló segélyek a gazdaság és a lakosság részére.
A kiadások további részét a tőkekiadások képezték 23,8 milliárd dinár értékben, a szociális transzferek pedig 11,2 milliárdba kerültek az államnak május hónap folyamán.
A január-május időszakban a fiskális deficit 66,1 milliárd dinár volt, míg az elsődleges költségvetési hiány 4,8 milliárdot tett ki.
A felülvizsgált államháztartási költségvetési végrehajtási terv szerint 120,1 milliárd dináros költségvetési hiányt irányoztak elő erre az időszakra.
