Régiószerte exponenciálisan nő a naponta regisztrált új fertőzöttek és ezzel egy időben a kórházi ápolásra szorulók száma, és miközben vakcinából már nincs hiány, a lakosság átoltottsága nemigen mozdul az 50 százalék környéki szintről.
Romániában nem terveznek országos lezárást
Romániában az elmúlt napokban meghaladta a kétezret a 24 óra alatt diagnosztizált fertőzöttek száma,
ez csaknem kétszerese az utóbbi két hét átlagának.
Jelenleg több mint 3700 fertőzöttet ápolnak kórházban a 19 milliós országban, a betegek közül több mint 90 kiskorú, ugyanakkor csaknem félezer páciens állapota súlyos, intenzív terápiás ellátásra szorul. A napi halálesetek száma a héten 30 és 50 között mozgott.
Aggodalomra ad okot, hogy az oltási kampány jóformán megbukott, naponta átlagosan mindössze öt-hatezren kapják meg a koronavírus elleni vakcina első adagját. Tavaly decembertől 5,3 millió személyt oltottak be,
azaz országosan 31 százalékos az átoltottság.
Pedig a kormány szeptembertől 7000 ezer forintnak megfelelő étkezési utalvánnyal és pénznyereménnyel kecsegtető, úgynevezett vakcinalottóval honorálja azokat, akik felveszik a koronavírus elleni oltást. A tervek szerint októbertől kezdődhet az immunizálás a Covid–19 elleni oltás harmadik adagjával, de még várják az Európai Gyógyszerügynökség ajánlását az ügyben.
Romániában jelenléti oktatással kezdődik hétfőn a tanév, és csak azokon a településeken térnek át online megoldásra, ahol 6 ezrelék fölé emelkedik a fertőzöttségi ráta. A diákoknak és pedagógusoknak az iskolák zárt tereiben kötelező a maszkviselet, ugyanakkor a hatóságok a jelentős közfelháborodás miatt eltekintettek attól a tervezett megkötéstől, hogy az oktatási intézményekben kizárólag egészségügyi védőmaszkot lehessen használni, házi készítésű textilmaszkot nem. A hatóságok a tanévkezdéssel egy időben oltási kampányt indítanak az oktatási intézményekben, amelynek keretében az iskolai személyzet és a 12 év fölötti diákok is megkaphatják a vakcinát. Egyébként a bukaresti hatóságok és a kormányzati illetékesek többször hangsúlyozták az elmúlt időben, hogy nem kívánnak a tavalyihoz hasonló, általános lezárást foganatosítani. Elhangzott, hogy
ha súlyosbodik a járványhelyzet, és kénytelenek lesznek újabb korlátozásokat bevezetni, azok nem fogják érinteni a beoltottakat.
Már az ötéveseket is oltják Szlovákiában
Szlovákiában az utóbbi hetekben látványosan romlott a járványhelyzet, miközben Ferenc pápa szeptember 12-én kezdődő látogatása miatt enyhítették az eseményen részt vevőkre vonatkozó feltételeket.
A napi esetszám látványosan megemelkedett, kedden 306 új fertőzöttről számoltak be, szerdán pedig már 417-ről.
Egy hét leforgása alatt 80 százalékkal nőtt a kórházban kezelt súlyos betegek száma. Utoljára tavaly szeptember végén emelkedett ilyen gyors ütemben a napi esetszám. A gyakorlatilag korlátozásoktól mentes, zöld színnel jelölt járások száma jövő hétfőtől már csak 22 lesz (Szlovákiában 79 járás van), a többi az éttermek, kávézók, edzőtermek beltéri forgalmát korlátozó narancsszínű lesz, sőt hétfőtől megjelenik 10 piros, súlyos helyzetben lévő járás is az ország térképén.
E járásokban például az éttermekbe már nem mehetnek be az oltatlanok, sőt még a teraszra sem ülhetnek ki.
Egy enyhítés viszont szeptember 13-tól életbe lép: a karantén ideje 14 napról 10-re rövidül, ha az adott személy az utolsó három napon nem mutat semmilyen tünetet.
A Heger-kormány szerdán újabb intézkedéseket jelentett be: az 5–11 éves korosztály számára is azonnal lehetővé válik a koronavírus elleni oltás felvétele
– természetesen szülői beleegyezés és a gyermekorvos jóváhagyása szükséges. Vladimír Lengvarský szlovák egészségügyi miniszter bejelentette, hogy szeptember 13-tól engedélyezik a koronavírus elleni oltások harmadik adagjának felvételét, ez vagy a Pfizer vagy a Moderna vakcinája lesz. A harmadik adagot azok kaphatják meg, akiknél már legalább 8 hónap eltelt azóta, hogy felvették a második adagot. A miniszter hozzátette, a harmadik oltásban elsőként az egészségügyi dolgozók, a szociális intézmények alkalmazottai, illetve az oktatásban dolgozók és a 60 évesnél idősebbek részesülhetnek. Az 5,4 milliós országban eddig 2,4 millióan kapták meg az első és 2,25 millióan a második oltást. Ez rendkívül alacsony mutató, és ezen az úgynevezett Covid-lottó sem segített, pedig vasárnaponként ötször százezer eurót sorsolnak ki a beoltottak között.
Meglesz a böjtje a nyári lazításnak Szerbiában
Egyre rosszabb a járványhelyzet Szerbiában. Amíg nemrég – két hónapja – még száz alatt volt átlagosan a napi új fertőzöttek száma, a héten már meghaladta az ötezret.
Április óta nem volt ekkora az esetszám, és félő, hogy az ez évi rekord is gyorsan megdőlhet.
Kórházi kezelésre majdnem kétezren szorulnak, ezért az utóbbi napokban néhány egészségügyi intézményben kénytelenek voltak ismét átállni a Covid-üzemmódra. A napi halálestek száma, akárcsak a lélegeztetőgépre szorulóké, a mögöttünk álló héten már rendre meghaladta a húszat.
Történik mindez abban a Szerbiában, amely kezdetben példaként szolgált még a fejlett államok számára is a gyors vakcinabeszerzés és a lakosság gyors immunizációja szempontjából. A lakosság kicsivel több mint fele be van már oltva, és megkezdték a harmadik, emlékeztető adagok beadását is, de az első adag felvételére gyér az érdeklődés. Úgy fest, hogy aki szerette volna, az már felvette a vakcinát, de a többieket nehéz erre rávenni.
Szakemberek is csak találgatják, hogy miért került az ország ilyen helyzetbe. A maszkviselési kötelezettséget zárt térben, valamint a gyülekezés maximum 500 főben megszabott határát ugyan nem törölték el, de senki sem ellenőrizte, és a nyári időszakban jóformán senki nem tartotta be. Sokak szerint a külföldről hazatérők, a nyaralók, illetve a vendégmunkások is behurcolták a vírus fertőzőbb mutánsait. De fesztiválokat, koncerteket, tömegrendezvényeket is tartottak. Összességében valószínűleg mindez hozzájárult a mostani helyzet kibontakozásához.
Egyelőre nem helyeztek kilátásba szigorú intézkedéseket, csak a még érvényben lévők betartásának ellenőrzését szigorítanák, valamint a gyülekezési létszám felső határának korrekcióját fontolgatják.
Az oktatás egyelőre rendes tantermi jelenlét mellett zajlik, kivéve egyes dél-szerbiai községeket, ahol kirívóan rossz a helyzet, és ahol ezért rendkívüli állapotot hirdettek.
Az tagországainak tisztségviselői szerdán arról is határoztak Brüsszelben, hogy Szerbia lekerül a schengeni övezeten kívüli, utazás szempontjából biztonságosnak ítélt országok listájáról. A döntés várhatóan a hét végéig válik hivatalossá. A listát az EU kéthetente vizsgálja felül, és arra vonatkozik, hogy az adott országok állampolgárainak beutazása esetében érvényesítenek-e szigorúbb intézkedéseket. Ám ez nem kötelező érvényű, a tagállamok másként is dönthetnek a beutazási feltételeket illetően.
Egyre több a fertőzött, mégsem szigorít Horvátország
A negyedik hullám szeptemberben elérte Horvátországot is. Az alig négymillió lakost számláló adriai országban naponta átlagosan 1200 körüli az újonnan azonosított fertőzöttek száma, így a járvány kezdete óta a SARS-CoV-2 koronavírussal fertőzöttek száma elérte a 380 ezret. Jelenleg kórházban valamivel több mint 560 beteget ápolnak, közülük hatvanat mesterségesen lélegeztetnek. A pandémia kezdete óta a halálos áldozatok száma meghaladja a 8400-at.
A betegség az egész országban rohamosan terjed,
több területet az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ vörös zónává nyilvánított. Az új fertőzöttek szinte kizárólag a vírus delta-variánsát kapták el. A szennyvízből vett minták alapján a járvány terjedése a következő hetekben várhatóan fokozódik, a negyedik hullám tetőzését szeptember végére, október elejére várják a szakemberek. Fontos kiemelni, hogy az országban nagyon alacsony az oltási hajlandóság. Eddig mindössze a lakosság 51 százaléka, 1,744 millió ember kapta meg a vakcina legalább első adagját, mindkettőt pedig százezerrel kevesebben. Bár országosan intenzív kampány zajlik, naponta átlagosan csak 5000 embert tudnak beoltani. Az egészségügyi tárca bejelentette, hogy hamarosan megkezdődhet a harmadik dózis beadása is, ha valaki igényt tart rá, vakcinából ugyanis bőven beraktároztak.
A magas fertőzésszámok ellenére Horvátország nem szigorít.
Maszkot ugyan kell viselni az üzletekben és a tömegközlekedésben, de az országban az élet szinte ugyanúgy zajlik, mint a járvány előtt. Az iskolákban az oktatás jelenléti formában kezdődött meg, és szabadtéri rendezvényeket is tartanak. Fontos viszont észben tartani, hogy az országba védettségi igazolvánnyal vagy negatív koronavírusteszttel lehet csak belépni.
Korlátozásokra készül Ukrajna
Ukrajnában ismét növekvő tendenciát mutat a koronavírussal fertőzöttek száma, ami miatt ismét elrendelhetik a korlátozásokat. A 40 milliós országban 10 millió a beoltottak száma.
Az egészségügyi minisztérium tegnapi adatai szerint egy nap alatt 3663-an fertőződtek meg,
a járvány kirobbanása óta 3,6 milliónál is többen betegedtek meg. 61 új halálesetet rögzítettek, összesen 54 ezren haltak bele a betegség szövődményeibe.
A romló járványügyi helyzetre való tekintettel az ukrán egészségügyi minisztériumban a karanténbesorolás sárga zónájának bevezetését tervezik az ország egész területén. Ekkor ismét kötelező lesz a maszkviselés és a másfél méteres távolság megtartása.
Ezenkívül tilos olyan rendezvények szervezése, amelyeken a résztvevők száma meghaladja a 4 négyzetméterenkénti egyet,
a mozik és más művelődési intézmények csak 50 százalékos telítettséggel működhetnek, az edzőtermekben 10 négyzetméterenként 1 személy tartózkodhat. A buszok csak az ülőhelyek számának megfelelő számú személyt szállíthatnak. Az intézmények nyitva tartását azonban még nem korlátozzák. Az oktatási intézményeket viszont távoktatásra állíthatják át, ha az ott dolgozó pedagógusok 80 százaléka nem kapta meg a védőoltást. Eddig az oktatási intézmények munkatársainak a 60 százaléka vette fel legalább a vakcina első adagját.
Az oltási kampány februári kezdete óta mostanáig több mint tízmillió dózist adtak be – közölte Viktor Ljasko egészségügyi miniszter. Az általa részletezett adatok szerint eddig
5 666 019-en kapták meg valamely védőoltás első, 4 407 024-en a második dózisát is. Ljasko megerősítette, hogy
azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az alkalmazottai be vannak oltva, kedvezményeket biztosítanak még a legsúlyosabb, vörös besorolásban is,
bár ez esetben az alkalmazottaknak teljes védettséggel kell rendelkezniük.
Az ukrán–magyar határon felállított oltópontokon a két hónapig tartó oltási kampány alatt több mint húszezer kárpátaljait oltottak be – közölték Magyarország ungvári főkonzulátusán. Az 1,2 millió lakosú Kárpátalján a Magyarországon oltottakkal együtt is alig százezren oltatták be magukat, azaz még a 10 százalékot sem éri el a ráta, noha most már megkötések nélkül, szabadon felvehető a vakcina.
