Milyen hitelek törölhetők el az ukrán bankok által a háború következményei miatt? Mi a teendő olyan lakás megsemmisülése vagy megrongálódása esetén, amelynek megvásárlását hitelből fedezték? Milyen esetekben nem köteles a bank leírni a hitelt? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják az ukrán lakosság jelentős részét, hiszen a háború során számos magántulajdonban esett kár, egész életek munkái semmisültek meg egy pillanat alatt. Az ukrán parlament a háború kitörését követően érdemben kezdett foglalkozni a témával, így törvény született a megrongálódott vagyontárgyakon lévő hitelek eltörléséről.
Lépések a vagyonvesztett adósok érdekében
Az ukrán parlament még 2022 júniusában törvényjavaslatot fogadott el a polgárok háború során megsemmisült ingóságain és ingatlanjain lévő jelzálog- és fogyasztói hitelek eltörléséről. Akkor Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke úgy fogalmazott, „nem szabad a törlesztését követelni egy már nem létező tulajdonért”. A múlt év nyarán az az elképzelés támadt, hogy a törlesztéshez szükséges pénzeszközöket az állam különíti majd el, ám a kezdeményezés csak a jóhiszemű hitelfelvevőket érinti, tehát azokat, akik a háború előtt időben fizették jelzáloghitel-kötelezettségeiket. A formálódóban lévő törvénytervezetben a finanszírozás forrását még nem határozták meg, ám már akkor is említették a nemzetközi partnerek segítségének szükségességét.
Az ukrán parlament néhány hónappal később, december 1-jén törvénybe foglalta a háborúban megsérült vagy megsemmisült lakás- és autóhitelek leírását. A dokumentum értelmében felfüggesztették az olyan vagyontárgyon lévő kölcsön törlesztési kötelezettségét, amely az aktív harcok sújtotta vagy az ideiglenesen megszállt területen található, illetve a háború következtében sérült vagy semmisült meg.
Tavaly március óta több mint 325 ezer bejelentés érkezett az orosz fegyveres agresszió során megrongált vagy megsemmisült ingatlanokról a Gyija állami alkalmazáson keresztül. Olena Suljak, a Nép szolgája párt vezetője szerint több mint 22,5 millió négyzetméternyi tönkrement lakásról van szó. Megjegyezte,
az állam eddig 17 milliárd hrivnyát szerzett kártérítésre, az összeget az orosz Sberbanktól foglalták le.
„Ráérnek” a bankok beszedni a pénzt
Jurij Szobolevszkij, a Herszoni Megyei Tanács első helyettese igazságosnak tartja az állam azon döntését, miszerint felfüggesztik vagy teljesen leírják az megsemmisült vagy megszállás alatt maradt lakásokon lévő hiteleket. Mint fogalmazott, „ezt megköveteli a társadalmi igazságosság”.
A pénzintézetek sokkal nagyobb biztonsággal várják ezeket az alapokat, amelyek ebben a hiteltörténetben érintettek.
„A pénzintézetek sokkal nagyobb biztonsági hálóval rendelkeznek ahhoz, hogy megvárják e pénzeszközök megtérülését az agresszor állam vagyonának lefoglalását követően” – jegyezte meg.
Hasonló véleményen van Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója. Szerinte a hitelleírás kérdése különösen aktuális azok számára, akik az aktív harcok miatt hajléktalanná váltak.
„Ez egyfajta vis maior, valójában senki sem tudta volna megjósolni, hogy ez globálisan megtörténik. A problémát meg kell oldani. Az emberek nem okolhatók ezért, ezt a felelősséget meg kell osztani, így a bankrendszernek is ki kell vennie a részét a szolidaritásvállalásból” – vélekedik.
Működik mindez a gyakorlatban?
Regina Harcsenko ügyvéd, a Zaporizzsjai Városi Tanács helyettese megjegyezte, a háború miatt a bankok felfüggesztették a hiteltörténeteket, ám mindegyik pénzintézet másként hajtja végre a politikáját.
Harcsenko hangsúlyozta, a törvény kizárólag a helyreállíthatatlanul megrongálódott vagy teljesen megsemmisült vagyontárgyakra vonatkozóan alkalmazható, a járművek esetében az eltűnt, ellopott ingóság után a hitel továbbra is fizetendő.
A jogász azt is feltételezi, hogy a bankok a maguk módján értelmezhetik a törvényi normákat.
Ez az ő vagyonuk, az ő pénzük, a jövőbeli befektetéseik. Ezért nagyon körültekintőnek kell lenni a benyújtandó dokumentumcsomag kiválasztásánál. Biztos vagyok benne, hogy minden bank a maga módján értelmezi ezeket a követelményeket
– jegyezte meg.
Az állami tulajdonú Privatbank egyelőre nem nyilatkozik arról, hogyan járnak el az ilyen hitelekkel, az Oscsadbank szintén nem reagált a témában.
„Tökéletlen törvény”
Vitalij Sapran közgazdász, az Ukrán Pénzügyi Elemzők Társaságának tagja a elmondta, magas azoknak a hiteleknek a száma, amelyet a bankoknak rövidebb vagy hosszabb időre el kell felejteniük.
A banki portfóliók állapota romlásnak indult, amit az ingatlanok megsemmisülése vagy megrongálása miatt leírt hitelek száma csak tetézni fog. Emellett csökken az üzleti tevékenység az országban, sokan elveszítették munkájukat, jövedelmüket, így nem tudják törleszteni hiteleiket
– magyarázta.
A szakember kifejtette, miért tartja tökéletlennek az elfogadott törvényt.
„Először is, sok korlátozást tartalmaz. Előírás például, hogy ha az ingatlanban kár keletkezik, és a hitelfelvevő nem lakik benne, akkor azt nem kell megtéríteni. Szerintem ez rossz. Az is igazságtalan, hogy az ukrán bankok viselik a veszteségeket az általuk nyújtott hitelek miatt” – fogalmazott Sapran. A közgazdász szerint helytelen, hogy a kompenzációk közvetlenül a bankokat terhelik, „hiszen egy agresszor ország bombázta le a házainkat, és akkor mindenért az ukrán bankoknak kell felelniük?”.
Vitalij Sapran javaslata szerint az ingatlanjukat elvesztő embereket állami kötvények formájában kellene kompenzálni, majd ezekkel a károsultak kifizethetnék a bankokkal szemben fennálló tartozásaikat. Ötlete egyelőre nem talált meghallgatásra, így marad a bankok türelmével játszó törvényi előírás.
