Az elmúlt tíz évben a társaságiadó-kedvezmény rendszerének köszönhetően 196 milliárd forintnyi forráshoz jutottak a sportszervezetek a magyar kézilabdában 

– tudta meg a VG a hazai szakszövetség taoigazgatójától, Bardóczy Gábortól. Az egyesületek 379,9 milliárd forintnyi igényt nyújtottak be, ezeknek 61 százalékát hagyta jóvá a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ), azaz 231,6 milliárdot, ám ebből csak a már említett 196 milliárdot tudták feltölteni a klubok. Összesen 3868 kérelem érkezett a szövetséghez, az elutasított tételek aránya 3,8 százalék. Emellett természetesen az MKSZ is hozzájutott a taoforráshoz, eleinte a raktárak feltöltése, a válogatottak üzemeltetése volt a legfontosabb feladat, utána kezdett el a vezetőség éveken át húzódó stratégiára épülő programrendszerben gondolkozni.

Az utánpótlás-nevelésre költik el a legtöbb pénzt

„Új elnökség érkezett 2015-ben, ezt követően nőtt meg számottevően a szövetség programmegvalósítási igénye és lehetősége. Akkor vezettük be a szélesebb utánpótlásbázis építését megcélzó programokat, valamint a társadalmi felelősségvállalás jegyében tornatermi felújítási akciót indítottunk. Utóbbi keretében 163-at újítottunk fel, 36 iskolaudvart tettünk rendbe, hat strandpályát építettünk. Az önkormányzatok, egyesületek jelentkeztek a pályázati felhívásunkra, és eddig összesen 10,6 milliárd forintot költöttünk a programra” – árulta el Bardóczy Gábor, majd hozzátette, a teljes sportágfejlesztési program keretében 33,3 milliárd forinthoz jutott az MKSZ.

A sportszervezetek az utánpótlás-nevelési feladatok jogcímre költötték el a jóváhagyott támogatások 57,3 százalékát. A második legnagyobb tétel a beruházásoké, a 89,3 milliárd forintnyi forrás 

60 százaléka már megvalósult, 32 százaléka folyamatban van, a maradék 8 százalék pedig meghiúsult. Ez darabszámra lefordítva azt jelenti, hogy a 458 jóváhagyott beruházásból 272 elkészült, 149 jó úton jár ehhez, 37-ből pedig nem lett semmi. A személyi jellegű ráfordítások kapcsán a felnőtt csapat bérére költhető forrást európai uniós szabály határozza meg, ez három év alatt 200 ezer euró, erre Magyarországon összesen 8,6 milliárd forintot fizettek ki. Új jogcímként került a képbe az üzemeltetés, amely az új létesítmények esetében problémát okozott korábban, a képzésre pedig azért költenek minimálisan a klubok, mert ezt a szövetség többségében saját hatáskörbe vette és központilag szervezi.

Az MKSZ a Magyar Labdarúgó-szövetséghez hasonlóan versenyeztetési költségcsökkentést hajtott végre az amatőröknél, a szervezet a saját taoforrásából évente 600-700 millió forintot fizet ennek érdekében. A jóváhagyott támogatások kétharmada a hivatásos sportszervezetekhez jutott, Bardóczy Gábor szerint ennek az az oka, hogy ezeknek a kluboknak van olyan támogatói hátterük, amely lehetővé teszi a beruházások megvalósítását.

A kézilabda-szövetség 3,9 milliárd forintot költött személyi jellegű bérekre, 

3 milliárdot eszközbeszerzésre, a válogatottakat és a Kézilabda az iskolában programban szereplő 164 egyesületet látta el a megfelelő eszközökkel. A versenyrendszerek szervezésére, az utánpótlásképzésre 12,8 milliárdot fizetett ki, míg az amatőrök díjcsökkentésére összesen 5,4 milliárdot fordított.

Fotó: Balogh Ákos / Veszprém Megyei Napló

Már nem kell felvásárolni a jeget a benzinkúton

A taoigazgató elárulta, 2011-ben 855 tagszervezettel rendelkezett a szövetség, ám a 2014-es revízió alkalmával kiderült, valójában 409 működik közülük – jelenleg 676 tagszervezet aktív, és míg 2010-ben 26 ezer volt az igazolt sportolói létszám, most 107 ezer. Ami a pályákat illeti, az iskolai programon felül 17 állami munkacsarnok fejlesztése zajlik, 185 beruházás valósult meg az egyesületek részéről, és tetemes tétel a 2022-es férfi-Európa-bajnoksághoz köthető fejlesztés.

Az Eb-előkészület négylépcsős folyamat. Az első a debreceni Főnix Aréna teljes felújítása volt, 3,1 milliárd forintért. 

A második állomás a 8200 férőhelyes szegedi csarnok, amelyhez az akadémia épülete is tartozik, 40 tehetség költözhet be oda, és felépül egy 1500 néző befogadására alkalmas létesítmény is. A komplexumot december 9-én, a Szeged–Kiel Bajnokok Ligája-rangadón adják át, az eszközállománnyal együtt 40 milliárd forintért. A harmadik, egyben legnagyobb lépcsőfok a 101 milliárdba kerülő, 20 ezer férőhelyes budapesti aréna lesz, míg a negyedik a 6 ezres tatabányai csarnok, amely 19,7 milliárdért épül fel, és januárban adják át.

A válogatottak esetében a felnőtt csapatok üzemeltetésére a 2010-es évek elején csupán 100-200 millió forint jutott, attól függően, milyen eredményeket értek el, szerepeltek-e az olimpián, és hol rendezték az Európa- és világbajnokságot. Ezzel szemben tavaly már 600 millió forint felett járt ez az összeg, és Bardóczy Gábor szerint ezt nem csupán az indokolja, hogy az infláció miatt minden drágább, tehát például a szálloda vagy a felszerelés.

„Bővült a szakmai stáb a korosztályos együtteseknél is, most már nemcsak a válogatott-összetartás idején, hanem egész évben a fiatalok rendelkezésére áll többek között dietetikus és sportpszichológus is. Emellett minden eszközt megkapnak, amit a legújabb edzésmódszerek igényelnek. Egy konkrét példa: a 2012-es londoni olimpia idején a krioszaunát úgy oldották meg, hogy az egyik üzletben megvásárolták a legnagyobb elérhető dézsát, a benzinkúton vettek hozzá jeget, és beleültették a sportolókat. Ma már a valódi krioszauna teljesen hétköznapivá vált, időpont alapján bármikor mehetnek mikro- és makrosérülések kezelésére, sőt, az MKSZ székháza mellett van egy külön kezelője is a szövetségnek” – sorolta a taoigazgató.

 

Több ügyészségi feljelentés van hatályban a csalókkal szemben

A támogatások ellenőrzése a tao bevezetése óta átalakult, hiszen kezdetben a Nemzeti Sportintézet végezte el ezt a feladatot, ám ez az intézmény 2014 első napján megszűnt, azóta 300 millió forint felett az Emberi Erőforrások Minisztériuma, alatta a szövetségek felügyelik a folyamatokat. Az eljárásrend háromlépcsős: ellenőrzés a jóváhagyáskor, elszámolás és helyszíni felülvizsgálat. Az elmúlt három évben – a koronavírus hátráltatása ellenére – 164 programot ellenőriztek személyes jelenléttel az MKSZ munkatársai. A beérkezett elszámolások közül 103,5 milliárd forintnyi tartozik a szövetség ellenőrzése alá, ebből 77,5 milliárdot átnézett, 34 milliárdot lezárt. Négymilliárdot kellett visszafizetniük az igénylőknek, ennek 49 százaléka fel nem használt, a többi szabálytalanul felhasznált támogatás volt. A visszafizetendő támogatás aránya 11,6 százalék, ami kifejezetten magasnak számít, Bardóczy Gábor szerint különösen az első időszak tapasztalathiánya nehezítette meg az egyesületek dolgát.

Azt a szakember sem titkolta, hogy akadnak olyanok, akik szándékosan próbálnak meg csalni a taoforrásokkal – ezeket az ügyeket minden esetben átadják a rendőrségnek vagy az adóhatóságnak. Jelenleg összesen 60 sportszervezet esetében zajlik vizsgálat, több ügyészségi feljelentés is történt, ám még egyik lezárásáról sem kapott a szövetség hivatalos értesítést.

Átcsoportosítás a vírus miatt

A világjárvány kapcsán Bardóczy Gábor azt mondta, tetemes anyagi következménye van a koronavírus megjelenésének. A maszkokra, kézfertőtlenítőkre, öltözők fertőtlenítésére, tesztek vásárlására és elvégzésére rengeteget kell költeni, nem is beszélve a betegség utóhatásáról, amelynek felmérése és kezelése a sportolók számára legalább annyira fontos, mint maga a védekezés. Az elmúlt másfél évben az egyesületek 580 millió forintot csoportosítottak át erre a célra, ehhez a szövetség is hozzájárult, például teszteket biztosított az NB I-es és az NB I/B-s csapatok részére – a központi költségvetésből 1,7 milliárd forinthoz jutott a kézilabdasport, amely így összesen mintegy 2,5 milliárdot költött el a világjárvánnyal kapcsolatos intézkedésekre. Nagy segítséget jelentett, hogy a klubok igényeit figyelembe véve a koronavírus mint jogcím megjelent a taolehetőségek között.

Tízezer forint alatt is látható a magyar válogatott az Eb-n

Magyarország Szlovákiával közösen pályázva nyerte el a 2022-es férfi-kézilabda-Európa-bajnokság rendezési jogát, az Európai Kézilabda-szövetség 2018-as kongresszusán 32 szavazatot kapott, a második helyen Belgium, Franciaország és Spanyolország 14 egységgel zárt, míg a dán–svájci pályázat nem kapott voksot. Magyarországon az új budapesti multifunkciós arénában, a debreceni Főnix Arénában és a szegedi Pick Arénában, Szlovákiában Pozsonyban és Kassán rendezik meg a mérkőzéseket. A magyar csapat Hollandia (január 13.), Portugália (január 16.) és Izland (január 18.) ellen is a fővárosban lép pályára, a 1. középdöntős csoport és a helyosztók mindegyikének ugyancsak a 20 ezer férőhelyes budapesti csarnok ad majd otthont.

Ami a jegyárakat illeti, Lékai Mátéék találkozóira Hollandia ellen 7900–19 900, Portugáliával szemben 5900–19 900, Izland ellen 5900–14 900 forintért lehet belépőt vásárolni. A budapesti csoportkörre bérlet is váltható 20 900–51 800 forintért, míg az összes fővárosi mérkőzés 186 100–232 ezer forintért látható. A helyosztókra bérletben 37 600–119 500 forintért igényelhető belépő, míg aki csak a döntőre kíváncsi, 19 900–62 900 forintért vásárolhat napijegyet. Debrecenben az A csoport küzdelmei, Szegeden a C csoport párharcai bérletben 13 200–32 100 forintért láthatók, míg napijegy 4900 forinttól kapható.