A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2017-ben hozta létre a produktivitási pontrendszerét, amely az utánpótlásképzéssel foglalkozó labdarúgó sportszervezetek tevékenységét méri. Az objektív számítás alapja az, hogy a képzésből kikerülő játékosok közül hányan, milyen szintű professzionális pályafutást érnek el.
A mértékegység a produktivitási pont, amely a pályán töltött idő és a mérkőzés szintjének szorzata.
A rendszer azoknak a játékosoknak az ügyét is tisztázza, akik utánpótláskorban váltanak klubot: a lejátszott mérkőzések után számított produktivitási pontokból a nevelőegyesületek a náluk töltött idő arányában osztoznak. Ha például valaki eljut az NB I.-ig, az egészen 25 éves koráig minden játékperccel hoz 1-1 pontot a konyhára, ha viszont ezt U19-es, U20-as vagy U21-es játékosként teszi, máris 1,5, 2 vagy 2,5 a szorzó.
A mostani, tehát a 2021–2022-es futballidény téli szünetében azt látjuk, hogy féltávnál 22478 ponttal a Puskás Akadémia az éllovas, megelőzve a Honvédot (17213) és az MTK-t (12401). Mivel a számítást visszamenőleg, a 2015–2016-os szezontól elkészítették, az örökrangsort még az MTK vezeti (91356), de már ott liheg a kék-fehérek nyakán a Felcsút (89809), míg ebben a tekintetben a Kispesté a dobogó harmadik foka (73179).
A top 10-ben ott van még sorrendben a Győri ETO, a Debrecen, a Vasas Akadémia, az FTC Labdarúgó Zrt., a szombathelyi Illés Sport Alapítvány, a Szoboszlai Dominik édesapja, Szoboszlai Zsolt által létrehozott Főnix-Gold FC és a Diósgyőr.
A játékosok erősorrendjét Gulácsi Péter vezeti 24775 ponttal, miközben 1990-es születésűként már nem is gyűjthet további pontokat. Pályafutását ötévesen a lakhelyéhez közeli BVSC-ben kezdte, a Szőnyi úton eltöltött nyolc év után 2003-ban került az MTK agárdi labdarúgóiskolájába. Onnan 2007-ben került ki Liverpoolba, ahol nem kapott felnőtt szinten lehetőséget, de alacsonyabb osztályokban bizonyított Angliában. A Red Bull családban talált magára, előbb a Salzburg, majd a Leipzig kapusa, immár 46-szoros magyar válogatott, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a klubok erősorrendjét az MTK vezesse.
A felcsúti felemelkedéshez pedig sokat tett az egyéni rangsor második és harmadik helyezettje: Sallai Roland (15498) és Kleinheisler László (14698). Előbbi még most is csak 24 éves, a Fejér megyei faluból előbb 2016-ban kölcsönbe került az olasz Palermóhoz, majd 2017-ben a ciprusi APEOL vásárolta meg a szélsőt, aki 2018-ban a Bundesligában futballozik, a Freiburgban. A német élvonalban nem vetette meg a lábát a 27 esztendős Kleinheisler, pedig erre a Werder Bremenben és a Darmstadtban is volt lehetősége. A horvát NK Osijeket (Eszéket) 2019 óta erősíti, előtte kalandozott a kazah Asztanában is. Mögöttük a top 10-ben sorrendben Nagy Ádámot, Szoboszlai Dominikot, Kecskés Ákost, Bolla Bendegúzt, Szalai Attilát, Gazdag Dánielt és Varga Kevint találjuk – azaz reális a számítás.
A rangsor azért is fontos, mert a profi kluboknál a produktivitási rendszer alapján hagyják jóvá a támogatásokat. Így egy olyan utánpótlásműhely például aligha építhet a TAO-forrásokra, amely nem nevel ki tehetséges fiatalokat, hanem csak selejtet termel.
Éppen ezért egy profi klubnak úgy kell tekintenie az akadémiájára, mint egy nagyvállalatnak a kutatás-fejlesztési központjára: be kell fektetni, hogy aztán a piacról táplálkozhasson. Mindezt figyelembe véve kijelenthető, hogy bár sok mindent elárul egy bajnokságról a tabella, az valójában csak egy pillanatfelvétel, hosszabb távon kifizetődőbb a produktivitási rendszert vezetni, ez ugyanis azt igazolja, hogy exportképes tehetségeket nevel az adott klub. Ezzel együtt az utánpótlás-neveléstől hiba volna tömegtermelést várni, ezzel szemben évente egy-két transzfer már kézzelfogható sikernek számít.
A csúcsot a háromszoros szorzó jelenti – ami ugyancsak 28 éves korig – kétféle módon érhető el:
az adott játékos vagy a magyar válogatottban lép pályára, vagy az öt európai topliga valamelyikében. Az utóbbiak közé soroljuk az angol Premier League-et, a német Bundesligát, a spanyol La Ligát, az olasz Serie A-t és a francia Ligue 1-et. Jellemzően aki eljut ezek közül a bajnokságok közül bármelyikbe, az rendszeresen pályára lép a nemzeti csapatban is, azaz mindkét formában értékes pontokkal tolhatja nevelőklubja szekerét. Emellett 2,5-szeres szorzóval bír a nemzetközi szereplés, legyen az Bajnokok Ligája, Európa-liga vagy Konferencialiga.
