El Nino, avagy El-búcsúzás az alacsony kakaóáraktól
A kakaó világpiaci ára meredeken visszaesett 2025-ben, miután a megelőző évben hihetetlen mértékben megemelkedett. Az elmúlt években tapasztalható környezeti, geopolitikai hatások nyomán bekövetkezett termékkiesés és árupiaci spekuláció vezette áremelkedés eddig példátlan volt ugyan, de nem zárhattó ki, hogy megismétlődik a következő időszakban.
Az El Nino a kakaóbab végzete
A globális kakaóbab-termesztés nagyrészt Nyugat-Afrikában, azon belül Elefántcsontparton és Ghánában zajlik. A két ország együttvéve a világ éves kínálatának nagyjából 70 százalékát szolgáltatta az elmúlt időszakban. Mellettük még Dél-Amerikában és Indonéziában is vannak fontos termőterületek.
A következőkben két inputtényezőt veszek górcső alá a kakaótermesztők piacát vizsgálva: az első az időjárás viszontagságai, a második pedig a műtrágya kérdése.
A Csendes-óceán átlagon felüli felmelegedését okozó El Nino időjárási jelenség kiszámíthatatlan és viszontagságos körülményeket teremt a világ számos pontjára.
Az időjárás-előrejelző modellek többsége szerint idén az óceán felmelegedése 2-2,5 Celsius-fokkal meghaladhatja az átlagos szintet (egyes modellek 3 Celsius-fok feletti értékeket becsülnek).
Ez a felmelegedés már az extrém kategóriába tartozik, és 1877 óta példa nélküli. Az óceán felmelegedése a szelekre, a hőmérsékletre és a csapadékmennyiségre is hatással van szerte a bolygón.
A kakaótermesztés szempontjából is kifejezetten negatív lehet ez a hatás, mivel a nyugat-afrikai, dél-amerikai, illetve indonéz területeken sokkal szárazabb és forróbb időjárást tapasztalhatnak az átlagosnál, a kakaófa pedig erre kifejezetten érzékeny.
A korábbi Nino-események negatív hatását a globális termelésen is láthatjuk. Például 2014–15-ben, illetve 2023–24-ben is jelentős volt a visszaesés a globális kínálatban a szárazság és magas hőmérséklet miatt.
Kiemelném, hogy az említett El Ninók esetében az óceán felmelegedése és így időjárásra gyakorolt hatása kisebb volt, mint amekkora a jelenlegi előrejelzések szerint várható a 2026–27-es évekre.
Az időjárás mellett két másik fontos inputtényezőt is váratlan sokkhatás ért az elmúlt hónapokban.
- A Hormuzi-szoros lezárását követően a világ műtrágyaellátásának jelentős része kiesett, ellátási zavarokat és áremelkedést okozva,
- míg a kakaó világpiaci ára meredeken esett az elmúlt időszakban, ami a termesztők bevételeit csökkentette.
Egy felmérés szerint az elefántcsontparti kakaótermesztők 72 százaléka egyáltalán nem vásárolt műtrágyát a következő idényre a megemelkedett árak miatt. A termesztők mindössze 2 százaléka rendelkezik az igényeit teljesen, negyede pedig az igényeit részben kielégítő mennyiséggel.
Ilyen műtrágyahiány még nem fordult elő, így ennek a terméshozamra gyakorolt hatása ismeretlen, de feltételezhetjük, hogy erősen negatív lesz.
Ha az El Nino az előrejelzéseknek megfelelően kivételesen erős lesz, és a műtrágyahelyzet nem oldódik meg, akkor a 2026–27-es, illetve az azt követő év terméshozama több mint valószínű, hogy alacsony lesz. Láthattuk, hogy az aszálynak 2015-ben és 2024-ben is árfelhajtó hatása volt a feltűnően rugalmatlan kereslet következtében.
Fontos kiemelni, hogy a 2024-es exponenciális áremelkedésből egyes hedge fundok és spekulánsok is bőven kivették a részüket, amelyek, illetve akik a fizikai hiány hírére határidős kakaópozíciók vásárlásába fogtak. Amikor pedig 2025-ben az árak csökkenni kezdtek, és a volatilitás megnőtt, ezek a szereplők a pozíciójukat csökkentették, ami további eséshez vezetett.
Az említett kínálati sokk újfent előidézhet egy két éve látott – esetleg még annál is súlyosabb – termékhiányt, ami az árakat újra megemelheti, akár egy korábbihoz hasonló spekulációs vételi mániát is elindítva.
A mai modern pénzügyi világban már lakossági befektetőként is szerezhetünk kitettséget a kakaóra, például a WisdomTree Cocoa (COCO) ETF-en keresztül, de a kiemelten magas kockázatok miatt ezt csak erős idegzetűeknek és alapos egyéni elemzés, utánajárás után ajánlanám.
