Könyörögnek Brüsszelnek a cégek, hogy vegye le a kezét a mesterséges intelligenciáról

Nem lesz ebből se mesterséges intelligencia (MI), se európai versenyképesség – ez a lényege a levélnek, amelyet nagy európai vállalatok intéztek Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, a mesterségesintelligencia-modellekről szóló, szigorú uniós rendelet életbe léptetésének kétéves felfüggesztését és az innováció számára barátibb szabályozást kérve. 

A több mint 45 aláíró között van többek közt az

•  ASML Holding NV,
• az  Airbus SE,
• a Mistral AI,
• a Mercedes-Benz Group AG, 
• a BNP Paribas, 
• a Deutsche Lufthansa,
• a Publicis Groupe SA, 
• a Prosus NV
• a Siemens Energy AG,
• a Carrefour
• és a Philips.

– idézi a levelet a Bloomberg. Az új szabályok jelentős része a jövő hónapban lép életbe.

Mesterségesintelligencia-rendelet: lassan életbe lép, és még mindig nincs meg hozzá az útmutató

A vállalatok kifogásolják, hogy a bizottság nem rendelt megfelelő magyarázatot és sztenderdeket a jogszabályhoz, beleértve a gyakorlati útmutatót, ami eligazítaná a fejlett MI-vállalatokat, hogyan feleljenek meg a regulációnak, és aminek már májusban el kellett volna készülnie.

A technológiai vállalatok azzal vádolták az Európai Bizottságot, hogy még az MI-rendelet határain is túlterjeszkedve, saját maga is hozzátette fárasztó szabályait. A vitába az amerikai kormány is beleavatkozott – amellyel napokkal a washingtoni határidő, július 9. előtt még nem hozta tető alá a kereskedelmi megállapodást az EU, és amely már áprilisban levelet küldött a bizottságnak és egy sor európai országnak a szabályok eltörlését követelve jelenlegi formájukban. 

A vállalatok nem igazán látják, hogyan tudna életbe lépni a rendelet. Olyan erőteljes MI-modelleknek, mint az OpenAI ChatGPT-je, már augusztusra meg kellene neki felelniük, miközben július elején a bizottság munkacsoportjai – MI-fejlesztők, tudósok és digitálisjog-aktivisták – még mindig az útmutató részletein dolgoznak.  

Súlyosak a büntetések

A tavaly elfogadott MI-törvény célja a technológia legsúlyosabb visszaéléseinek megelőzése. Az MI-fejlesztőknek információt kell szolgáltatniuk arról, hogyan képezték ki modelljeiket, valamint olyan szabályzatokat kell alkalmazniuk, amelyek tiszteletben tartják a szerzői jogokat. A legfejlettebb modellek esetében további lépéseket kell tenni a kockázatok mérséklésére, a biztonság megerősítésére, a rendszer-architektúrájukról szóló információk jelentésére. A törvény bizonyos felhasználási módokra is korlátozásokat vezet be, például valós idejű, nyilvános helyen történő személyazonosító eszközök használatára.

A magatartási kódex önkéntes, de ez ad keretet a vállalatoknak ahhoz, hogy megfeleljenek az előírásoknak. Ha nem teszik, a büntetés igen borsos lehet: az adott vállalat éves árbevételének 7 százalékát is elérheti, fejlett MI-modelleket fejlesztő cégek esetében a 3 százalékot.

A levél szerint – írta a Financial Times – az EU bonyolult szabályai „veszélybe sodorják Európa mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvéseit, mivel nemcsak az európai éllovasok fejlődését kockáztatják, hanem minden iparág azon képességét is, hogy a globális verseny által megkövetelt léptékben vezessék be az MI-t”. 

Az EU komoly nyomás alatt állt az Egyesült Államok kormányzata, a nagy technológiai vállalatok, valamint európai csoportok részéről is az MI-törvény kapcsán, amelyet a világ legszigorúbb szabályozásának tartanak.

A Meta és az Alphabet is bírálta az uniós szabályozást

A Meta Platforms Inc.’s globális kapcsolatokért felelős vezetője, Joel Kaplan februárban egy brüsszeli eseményen működésképtelennek és kivitelezhetetlennek nevezte az útmutatót, és hozzátette hogy ebben a formájában ők nem is fogják aláírni. A szintén amerikai Alphabet Inc. is kritizálta a szabályokat akkortájt, és egy vezetője a Politicónak azt mondta, hogy a harmadik fél általi modelltesztelést előíró irányelvek, valamint a szerzői jogvédelemre vonatkozó követelmények túl messzire mennek.