Az űrtechnológia az egyik legdinamikusabban fejlődő terület az infokommunikáció világában, ráadásul az űrtávközlés és űrkutatás területén hazánkban is sok fejlesztés folyik. Ősszel készült el például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) által fejlesztett MRC 100 műhold, a múlt héten a Győri Széchenyi István Egyetemen tesztelték az Elon Musk-féle Starlink-rendszer műholdját, és akkor még nem említettük, hogy 2021 óta létezik magyar űrstratégia, amelynek keretében hamarosan újra honfitársat küldhetünk az űrbe.
Fotó: Széchenyi István Egyetem
A győri Széchenyi István Egyetemen nemrég fejeződött be egy saját 30×30×3 milliméteres műholdmodul fejlesztése, amely 2023 nyarán kerül fel az űrbe a BME által fejlesztett MRC 100 műhold fedélzetén. „A modulunk rövid szöveges üzeneteket sugároz majd le a Földre” – kezdte Borbély Gábor, a Széchenyi Egyetem Távközlési Tanszékének vezetője. „A múlt héten a Nemzeti Hírközlési és Média Hatóságnak (NMHH) köszönhetően hazánkban az elsők között próbálhatták ki hallgatóink rendszerét, amely a legkorszerűbb műholdas rendszernek, konstellációnak számít napjainkban.”
Együttműködés Európával
A képzéseket és kutatásokat a saját források mellett külső támogatások is segítik, erre volt példa az NMHH-tól kapott 12,8 millió forintos támogatásból végrehajtott műholdas laborfejlesztés. A felépített űrtávközlési állomás ikonikus része az a 3 méter átmérőjű parabolaantenna, melynek segítségével lekövethetik az égi pályájukon gyorsan mozgó műholdakat.
E fejlesztés eredménye az is, hogy a több egyetemen átívelő országos Unispace képzés keretében elindult az űrképzés: az oktatás magyarul folyik, de angolul is tervezik, mert szeretnének jelentős részt vállalni a szakemberképzésben.
Sok projektünk fut, amelyek kapcsolódnak külső partnerekhez, mai korszerű egyetem nem is tudna úgy létezni, hogy ne kötődjön ipari cégekhez
– tájékoztatott Horváth Zoltán, a gépészmérnöki, informatikai és villamosmérnöki kar dékánja. Hangsúlyozta: intézményük már most meghatározó technológiai egyetem több téren. „Nyitottak vagyunk a partnerkapcsolatokra: az NMHH-támogatásból például a Salzburgi Egyetemmel viszünk közös projektet, amelyben Twitter-üzeneteket elemzünk, a matematikatanszék nemzetközi projektjéhez kapcsolódva európai uniós finanszírozású szuperszámítógépes kutatásnak is részesei vagyunk stuttgarti, strasbourgi és torinói oktatási intézményekkel együtt.”
Fotó: Széchenyi István Egyetem
Megkerülni a Földet
A legérdekesebb kutatások között elhangzottak ballonos kísérletek, amelyekkel például meteorológiai méréseket végeznek, valamint különböző rádiós eszközök működését tesztelik akár 20 ezer méter magasságában – az űrkedvelők számára a legnagyobb dobásnak tűnő kísérletek pedig a Holddal kapcsolatosak.
„Léghajós és meteorológiai ballonos kísérleteket is folytatnak hallgatóink, ennek egyik eredménye a tavaly májusban bemutatott beltéri léghajó, amely mobilhálózatok szkennelését látta el a minden évben egyetemünk által megrendezett távközlési világnapi országos rendezvény alkalmából. Olyan ballont is terveztünk, amely a magaslégkörbe emelkedve megkerülné a Földet, ám nagy kérdés, van-e olyan áramlat, amely ezt lehetővé tenné” – folytatta Borbély Gábor.
Megismételt Hold-radarkísérlet
Ennél is távolabb van a Hold. A Földtől számított pontos távolságának megmérésen túl
a kisbolygót tükörként használva távoli földrészekkel is kommunikálnak Győrből.
„A jövőbe tekintve nem feledkezünk meg elődeinkről: antennáinkkal Bay Zoltán neves fizikusunk második világháború utáni Hold-radar kísérletét valósítottuk meg, és sikerült olyan frekvenciát találnunk, amelyen megfigyelhettük a visszavert jeleket. Annak idején sokkal kisebb volt a rádiózaj, ami ma az egyik legnagyobb kihívás” – részletezte Borbély Gábor tanszékvezető, aki hangsúlyozta, igen népszerűek a témák és a képzések, amelyek az (űr)távközléshez kapcsolódnak: „Ha többször ennyi diákot képeznénk, nekik is lenne biztos jól fizető mérnöki munkahelyük, mert aki nálunk szerez diplomát, perspektivikus technológiai tudásra és gyakorlatra tehet szert.”
