Bajorország fővárosa kitűnő célpont lehet egy hosszú hétvégére, tekintve, hogy autóval és vonattal is egyaránt körülbelül hét óra alatt megközelíthető. A MÁV nemzetközi járataira már meglehetősen olcsón szerezhetünk jegyet, így
Münchenbe is 29 euróért utazhatunk, ha időben elcsípjük a korlátozott számú jegyeket.
A 60 eurós retúr tikettel tehát kb. 19 ezer forintért vonatozhatunk, de nyilvánvalóan érdemesebb az autós kirándulást választani, amely során több ezer forintot is spórolhatunk, ha hárman-négyen indulunk útnak.
Az osztrák autópálya matricáért (10 napos) most 3100 forintot kell fizetnünk, a benzin ára pedig jelen pillanatban 1,6 euró körül mozog – nagyjából ennyi Németországban is. Az üzemanyag tehát jelentősen drágább, mint nálunk, de még így is megéri vonat helyett az autót választani amennyiben többen megyünk.
Taxis-mentés zűr esetén
Ha megérkeztünk Münchenbe, az autónkat nyugodtan el is felejthetjük, ugyanis a helyi közlekedési infrastruktúra igazán jól kiépített. Metróval (U-Bahn), busszal, hévvel (S-Bahn) vagy villamossal tulajdonképpen bárhová eljuthatunk,
a németek nagy figyelmet fordítottak arra, hogy valamennyi turistacélpont közelében legyen egy megálló.
A tömegközlekedést azonban igazán borsos áron mérik. Egy napijegy 13 euróba kerül, s annak ellenére, hogy ezt az összes zónában használhatjuk, mégis érdemes kiscsoportban gondolkodni.
Létezik ugyanis egy olyan jegykombináció, amellyel 5 ember is utazhat 3 napig. A Group Day Ticket elnevezésű kártyát ugyan csak a belső zónákban használhatjuk – ez bőven elég egy turistának pár napra – anyagilag feltétlen megéri, mert a 29,6 eurós díjat annyi ember közt oszthatják szét, ahányan utaznak a kártyával. Így ha mondjuk öten veszik 3 napra, akkor 6 euróba sem kerül a napi közlekedés egy főnek. Annak ellenére, hogy a jegy- és bérletárak igencsak magasak, nem „spórolnak” a szolgáltatásokkal.
A közel másfél milliós városban 8-8 metró- és hévvonal működik, nem számolva a villamos és buszjáratokat.
Összehasonlításképpen: az 1,8 millió lakossal rendelkező Budapest csak 4 metróvonal rendelkezik...
München városában igazán korrekten kezelik a közlekedési malőröket. Ha egy villamos vagy metró elromlik, s nem közlekedik tovább, azonnal taxikat küldenek a hoppon maradt utasokért.
A taxis-mentést ingyenesen szolgáltatják az utasoknak,
akiket addig szállítanak el, amíg nem tudnak egy olyan közlekedési eszközre felszállni, amely biztosítja a folyamatos továbbhaladást az úticélukig.
Minden nap egy Oktoberfest
München belvárosában gyakorlatilag minden az oda látogató turistákért van. A Marienplatz és a Kaufinger strasse – ami olyan, mint a mi Vörösmarty terünk és Váci utcánk – hömpölygő forgatagának kiszolgálása kifogástalan.
Egymást követik az autentikus német sörözők, s ezek közül is kiemelkednek az Augustiner sörházak.
Az Augustiner-Bräu eredete egészen 1294-es évig vezethető vissza, amikor a freisingi püspök rendelete alapján Haberfeldben megalapították az ágoston-rendi kolostort – München városa híres a szerzetesek által alapított és működtetett sörfőzdékről. A sörgyárat 1829-ben Anton Wagner vásárolta meg.
Ma a sörgyár 50 százaléka egy a Wagner család utolsó leszármazottja által alapított közalapítvány tulajdonában van, míg a másik 50 százalékot számos egyéb vállalkozás birtokolja. Az Augustiner tehát München egyik büszkesége, és ízvilága, valamint széles választéka miatt – nyolc féle terméket gyártanak – a helyiek és a turisták legnagyobb kedvence.
Betérve egy-egy Augustiner házba azonnal egy mini-Oktoberfesten érezhetjük magunkat.
A bajor népviseletbe öltözött felszolgálók 3,5-4 euróért hoznak ki egy korsó sört, amelyhez 1,2 euró körüli átlagáron majszolhatunk igazi bajor perecet.
A helyi specialitásokat, mint például a Käsespätzle-t (sajtos tejszínes nokedli, sült ropogós hagymával – kb. 10 euró) vagy a desszertek közül az almás mandulás Kaiserschmarrnt (kb. 10 euró) mindenképp érdekes megkóstolni, egészen rabul ejti az embert a kifogástalan ízkombináció.
Megtévesztő a magyar jelenlét
Nem csak az éttermekben, kocsmákban, hanem más egyéb boltokban se lepődjünk meg, ha magyarul szólnak hozzánk. Münchenben ugyanis rengeteg magyar telepedett le, s az Olympia Park szuvenírboltjától kezdve a sarki kávézóig mindenhol találkozhatunk honfitársainkkal. Annak ellenére, hogy úgy tudjuk, rengeteg magyar dolgozik a bajor fővárosban, más nációkhoz képest még a kanyarban sem vagyunk.
A Müncheni Statisztikai Hivatal 2017-es felmérése szerint ugyanis 320 101 regisztrált külföldi él s városban, amelyből
csak 8 621 a magyar.
Nem meglepő módon
A Bayern a város legnagyobb brandje
Ahogy Magyarországon szinte mindent a Hősök terével és a Lánchíddal adunk el, úgy Münchenben is megvannak a helyi reklámértékű szimbólumok. A bajorok mindent az Olympia Park képével és a Bayern München címerével adnak el. De tényleg mindent. A fanshopokban találkozhatunk többek közt bayernes ketchuppal, légycsapóval és evőeszközzel is.
A klub kegyeiért óriási versenyfutást rendeznek a német autóipar szereplői, s most úgy tűnik, a Volkswagen botrányai miatt esélye lehet a BMW-nek kivásárolni az Audit a Bayern München tulajdonosi köréből.
A Bayern szurkolói már régóta azon töprengenek, hogy miért egy ingolstadti székhelyű autómárka kedvenc csapatuk egyik főszponzora és kizárólagos autóbeszállítója, amikor mindössze néhány kilométerre fekszik egymástól az Allianz Arena és a BMW épülete.
Az Audiról tudni kell, hogy az a Volkswagen tulajdonolja, amely még mindig érintett a dízelbotrányos, károsanyag-kibocsátással kapcsolatos történetben. Ebben pedig az a kellemetlen, hogy számos Bayern játékos vagy vezetőségi tag furikázik városszerte a botrányban érintett konszern modelljeivel.
Egyelőre még nincs szó konkrét összegről azzal kapcsolatban, hogy a helyi autógyár mennyiért fektetne évente a sportbizniszbe, de az biztos, hogy sokkal többet, mint amennyit jelenleg az Audi. Annyi biztos, hogy nagyságrendileg 100 millió eurót kell lerakniuk az asztalra, hogy a VW-konszern alá tartozó céget kivásárolják a buliból.