Turizmus

Csúcsra járhat idén a balatoni turizmus

Amint megvan az egységes és mindenki számára elfogadható, átlátható beutazási szabályrendszer, megindulhat a Magyarországra irányuló turizmus. Elsőként az EU országaiból várhatók vendégek, de van érdeklődés a brit és a skandináv piacról is, ugyanakkor repülőjáratok híján a tengerentúllal egyelőre nem lehet tervezni.

Számos ország már elkezdte kommunikálni, hogy milyen elvárásai vannak a beutazókkal szemben, és azt is, hogy körülbelül mikor nyitják meg határaikat a turisták előtt. Így tett Görögország, Horvátország, Málta és Thaiföld is. A tervezhetőség szempontjából nagyon fontos lenne tudni, hogy milyen kritériumokat ír majd elő Magyarország a beutazáshoz – válaszolta a Világgazdaság megkeresésére Lázár Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetségének (Mabeusz) elnöke. Hozzátette: ideális esetben mindez összhangban lesz az egész Európai Unióban, és nem húzódik sokáig.

Aki későn kezd el reklámozni, az lemaradhat a turistákért folyó régiós versenyben

– fogalmazta meg aggályait a szakmai szövetség vezetője. Egyértelműen látszik, hogy

elsőként az EU országaiból indulhat meg a forgalom, amint megvan az egységes és mindenki számára elfogadható, átlátható beutazási szabályrendszer.

Van igény, illetve érdeklődés a brit és a skandináv piacról is, de a tengerentúllal egyelőre nem lehet tervezni, amíg repülőjáratok nincsenek, addig a kinti utazási operátorok sem tudnak érdemben foglalkozni az utaztatással.

Az üzleti turizmus, az úgynevezett MICE piacán a tavaly lemondott rendezvények egy részét 2021-re tették át a megrendelők, és a szabadidős turizmusban érdekeltek azt gondolták, hogy az oltás, a vakcinaútlevél, a PCR tesztek, a nyájimmunitás, a védettség eredményeként április második felében, májusban fokozatosan megindul a szervezett csoportos beutazás.

Idén január elsején közel 50 ezer utassal 1,8 milliárd forint bevételben bizakodtak a Mabeusz tagirodái, de ebből ma már csak 35 ezer utasfoglalás maradt, alig több, mint egymilliárd forintnyi bevétel, és semmi garancia arra, hogy ez nem csökken még tovább.

Viszonyításként: 2019-ben szervezésükben megközelítőleg 260 ezer utas jött Magyarországra, akik mintegy 16 milliárd forintot költöttek el itt.

Fotó: Shutterstock

Áprilisra szinte semmi nincs már a naptárakban, májusra minimális előfoglalást tartanak még számon a beutaztatók, akik abban bíznak, hogy talán júniustól valami kis mozgolódás lehet már a piacon – mondta Lázár Judit. Az idei évet tekintve már szinte csak a szabadidős turizmusban lehet bizakodni, a MICE-piac kilátásai szinte lenullázódtak. A tavalyról áthelyezett rendezvényeket időközben továbbtolták a megrendelők 2022-re vagy 2023-ra, nemritkán 2024-re, vagy teljesen lemondták.

Minden foglalásra vonatkozó információ teljesen bizonytalan még mindig, hiszen alapvetően a határnyitástól, a repülőjáratoktól, az oltottsági szinttől és egységes európai vakcinaigazolvány kialakításától függ úgy a magyar, mint nemzetközi oldalról

– hangsúlyozta a Mabeusz elnöke. Mindeközben az is kérdés, hogy a külföldi partnerek túlélik-e a pandémiás időszakot, mert jöttek már információk tönkrement cégekről, köztük olyanokról is, amelyek korábban nem kevés vendéget generáltak Magyarországnak.

A tervezhetőség hiánya miatt a még megmaradt munkavállalóknak is nehéz valamiféle jövőképet biztosítani.

Az utazási irodai szektort is súlyosan érinti a munkaerő elvesztése, a jellemzően több nyelven beszélő, magasan kvalifikált szakemberek vagy hitüket vesztették a turizmusban és pályaelhagyók lettek, vagy anyagi okok miatt a cég nem tudta őket megtartani.

Lázár Judit megítélése szerint a munkavállalók csaknem 40 százaléka máshol helyezkedett el az utóbbi egy évben, és nagy kérdés, hogy vissza fogják-e tudni csábítani őket, amikor szükség lesz rájuk. Minél tovább tart a bizonytalanság, annál kisebb az esély a visszajövetelükre – mondta a szakember.

Csúcson a Balaton, nagy lehetőségek előtt Budapest

A magyarok 71,7 százaléka tervez utazást az idén, háromból két ember pedig belföldön szeretne kikapcsolódni; sosem látott népszerűségnek örvend a Balaton, és hatalmas lehetőséget kaphat Budapest – derül ki az Everguest turisztikai tanácsadó cég és a Tárki reprezentatív felméréséből, amelyet olyanok körében végeztek, akik az elmúlt két évben részt vettek legalább egyszer többnapos belföldi vagy külföldi, turisztikai célú utazáson. A hosszan tartó bezártság után óriási lesz az utazási kedv, a magyarok pedig hajlandók lesznek többet is költeni a belföldi utazásuk során. A koronavírus-járvány visszaszorulása esetén a válaszadók 10,7 százaléka külföldre, 40,2 százaléka belföldre, 20,8 százaléka pedig külföldre és belföldre is utazna nyaralási célból úgy, hogy legalább egy éjszakát távol tölt az otthonától. Határozottan nemet mondott az utazásra 18,4 százalék, 9,8 százalék bizonytalan a kérdésben. Kiemelkedően magas a balatoni utazási kedv, a válaszadók 67,1 százaléka kifejezetten szeretne a Balatonra menni 2021-ben. A kutatás szerint a jelenlegi helyzetben majdnem minden ötödik magyar utazó szívesen menne Budapestre kikapcsolódni, és további csaknem 20 százalékot lehetne motiválni ugyanerre megfelelő rendezvényekkel és kulturális programokkal. Akár több mint 1 millió magyar belföldi vendégre is számíthat idén Budapest, ehhez viszont a szakmai és az állami szervezetek megfelelő együttműködése szükséges – jelezte a közleményben Belán Miklós, az Everguest ügyvezető igazgatója.

A járvány miatti hosszan tartó lezárások végleges bezárásra kényszerítettek több budapesti szállodát és éttermet is, ami a kínálat csökkenését eredményezi. Ugyanakkor a szállodáknak és vendéglátóhelyeknek alkalmazkodniuk kell a kereslethez, ami a szűkebb külföldi vendégkör miatt alacsonyabb lesz, és ez az árak csökkenését hozza. Budapesten a belföldi vendégkör a korábbi forgalmat nem pótolhatja, de megfelelő intézkedések bevezetésével elegendő lehet ahhoz, hogy újrainduljon a fővárosi turizmus és az utazókra épülő szolgáltató és vendéglátó szektor. | VG

 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek