BUX 39,707.19
+0.96%
BUMIX 3,780.03
+1.95%
CETOP20 1,793.99
-0.41%
OTP 8,534
+1.72%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+0.47%
+0.59%
+0.20%
ZWACK 18,500
-0.27%
+4.97%
ANY 1,565
-1.26%
RABA 1,125
+2.27%
0.00%
+3.42%
+2.58%
-1.90%
+1.81%
+5.69%
+0.92%
0.00%
-1.22%
OTT1 149.2
0.00%
+23.89%
MOL 2,950
+1.30%
+3.64%
ALTEO 2,410
+2.12%
0.00%
0.00%
EHEP 1,050
+1.94%
0.00%
+0.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+11.94%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.39%
0.00%
-3.45%
+0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.46%
NAP 1,240
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Turizmus

Felértékelődik az utazási irodák szerepe

Óvatosan tervezték meg az idei évet a tavaly a piacuk 80-90 százalékát elvesztő utazási irodák. Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke szerint az EU védettségi igazolványának bevezetésével kapcsolatos híreknek köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a kapacitások lekötése a nyaralóhelyeken, ennek következtében a magyar irodáknak néhány héten belül nehéz lesz többletkapacitásokat foglalniuk.

Hogyan várják az utazási irodák az idei szezont?

Az utazási irodákat különösen súlyosan érintette a pandémia. Az elmúlt évben kisebb-nagyobb megszakításokkal folyamatos volt az utazási korlátozás, ami kihatott az utasok foglalási kedvére is. Az utazási piacon – bár évről évre beszélünk a last minute lehetőségekről – nehéz azt elvárni az utasoktól, hogy egyből induljanak, a döntés hónapokkal, hetekkel előzi meg az utazást. Nos, erre nem volt mód az elmúlt évben. Emlékezzünk: az első hullám korlátozásainak feloldását követően lényegében csak július 1-jétől tudott beindulni a charterszezon. Július 15-től a kormány bevezette a hármas – piros, sárga, zöld – felosztást az utazási célpontok között, s ezzel párhuzamosan, július 18-tól az utazásra nem javasolt térségek közé sorolta az összes piros országot. Ez azt jelentette, hogy ezekbe az országokba nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett utazásokat szervezni. Szeptember 1-jétől pedig minden ország egységesen piros minősítést kapott, lényegében véget vetve a rendkívül rövid szezonnak. A fentiek miatt a korábbi kedvelt célpontok közül lényegében csak Görögországba tudtak chartereket indítani az irodák, de még oda is lényegesen kevesebbet, mint amennyit terveztek.

Mennyire viselte meg a szektort az elmúlt év?

A MUISZ-tagoknál a 2019-es, rendkívül sikeres év után az irodák forgalma 80-90 százalékkal esett vissza 2020-ra. Ennek fényében akár kedvezőnek is nevezhetjük, hogy a bejegyzett utazási irodák száma a 2019. december végi 989-ről mostanra csak 950-re csökkent. De ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy nagyon sok cég hibernálta magát. Azt gondolom, érdemesebb azon cégek számáról beszélni, amelyek külföldi utazásszervezői jogosítvánnyal rendelkeznek: míg 2019 végén 410 cég volt jogosult utakat szervezni, jelenleg 220 rendelkezik ilyen engedéllyel. Tegyük hozzá, több cég itt is kivár, és úgy számolnak, hogy a korlátozások végével, az élet visszarendeződésével térnek majd vissza a piacra. Lépésük azzal függhet össze, hogy bár tavaly ősszel a MUISZ lobbizásának köszönhetően sikerült elérni, hogy az utazásokhoz kapcsolódó vagyoni biztosíték mértékét 50 százalékos súllyal lehet számolni, de az a szabály megmaradt, hogy az elmúlt három legsikeresebb év adatai adják a viszonyítási alapot. Így viszont minden cégnek a 2019-es év teljesítményéhez kell mérnie a kaució mértékét, ami a halovány 2020-as eredmények után jókora terhet jelent.

Mennyire alakult át az irodák működése a pandémia alatt?

Azt gondolom, az irodák mindent elkövettek, hogy megőrizzék a szakembereiket, hiszen ebben a szakmában nagyon összetett feladatot látnak el a munkatársak. A statisztikák szerint 2019 végén az utazási irodáknál 4500 ember dolgozott, most a létszám nagyjából 2800. Tegyük hozzá, sokukat most nem tudják az irodák teljes munkaidőben foglalkoztatni. Nagyon sokat segített a szakmának, hogy az elmúlt év tavaszán négy hónapig részesült a szektor bértámogatásban, s ezzel a kedvezménnyel tavaly decembertől szintén élhetünk. Emellett segítettek a kedvezményes hitelprogramok is, mint például a Széchenyi Turisztikai Kártya, vagy most az MFB Kamatmentes újraindítási gyorskölcsön hitelprogramja. Ennek ellenére úgy gondolom, az irodák jövője nagyban függ attól, hogy milyen lesz az idei szezon.

Molnár Judit ügyvezető igazgató, OTP Travel
Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

Tudnak előre tervezni?

A felmérések szerint a harmadik hullám miatt érthetően belföldi utazásokban gondolkodnak többen, a megkérdezettek 65 százaléka tervezi itthon a pihenést az idén nyáron. Ugyanakkor tavaly decembertől komolyan érzékelhető, hogy az emberek zöme most már utazni akar. A télen már többen elindultak egzotikus országokba, és szerencsére nem jutottak el hozzánk olyan hírek, hogy bárki megfertőződött volna a külföldi utazása során. Azt reméljük, hogy az utazni vágyók száma a járványveszély múltával és a védettség emelkedésével nőni fog. Az utazásszervezők számára nagyon fontos volt, hogy április 30-án a kormány a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára eltörölte a visszatérést követően a karanténkötelezettséget, hiszen így oltott honfitársaink számára megnyílt az út a külföldi utazáshoz. Természetesen nagyon várjuk, hogy bevezessék az uniós védettségi igazolványt, amely lényegesen szabadabbá teszi az utazást a kontinensen. Annak is örülünk, hogy az EU-szabályozás megjelenéséig a Külügyminisztérium kétoldalú megállapodásokat köt azért, hogy szabadabb legyen az utazás.

Hogyan indult a szezon, és mivel számolnak?

A hazai utazási irodák előzetesen a 2019-es kapacitás nagyjából 40 százalékát kötötték le külföldi partnereiknél. Fontos látni, hogy az előfoglalások tekintetében 2020 rekordot hozott, hiszen addigra érett be az irodák többéves munkája, s az utasok – még a pandémia megjelenése előtt, január–februárban – igyekeztek a legjobb helyeket előre biztosítani maguknak. Az elmúlt évi időarányos adatokhoz képest most nagyjából 30 százalékon állunk, ezt is úgy sikerült összehozni, hogy az irodák zöme néhány ezer forintos, vagy akár teljesen ingyenes előfoglalást kínált, s az utazás megkezdése előtti néhány hétig ingyenes átfoglalást biztosít az utasainak. Az érdeklődés ugyanakkor a nyitási intézkedésekkel párhuzamosan növekszik. De fontos látni, hogy ez nem csak Magyarországon van így. Az európai utazási piac szempontjából nagyon fontosak a német turisták, s most azt látjuk, hogy az ottani touroperátorok egyre nagyobb tételben kötik le a még szabad kapacitásokat a kedvelt tengerparti célpontokon. A magyar irodák hagyományosan jó kapcsolatot ápolnak kinti partnereikkel, akikről elmondható, hogy igyekeznek minél rugalmasabban kezelni a jelenlegi helyzetet. Ugyanakkor jól látható, hogy a szabad helyekért folyó versenyben a többletkapacitás-lekötési lehetőségeinket behatárolja, hogy a magyar utazók fizetőképes kereslete nem éri el a nyugati turistákét. Most még vannak többletkapacitások, igyekszünk is leszerződni rájuk, ám látni kell, hogy például az EU védettségi igazolványának bevezetése után robbanásszerű lehet az érdeklődés felfutása a kontinensen, hamar elkelnek majd a helyek.

Mennyire alakította át az utazási szokásokat a pandémia?

Mi azt tapasztaljuk, hogy a koronavírus-járvány miatt az emberek visszatértek az utazási irodákhoz. A visszajelzésekből és a gyakorlati tapasztalatokból azt látjuk, hogy az utasoknak szükségük van arra, hogy közel legyen a segítség, ha baj van, vagy lépni kell – például az egészségügyi vagy épp a karaténszabályok változása miatt. A legtöbbjüknek nagyobb biztonságot jelent, ha van kihez fordulniuk. A pandémia előtt az volt a fontos, hogy az utazási irodák minél részletesebb információval rendelkezzenek a kiválasztott szállásról és a szolgáltatásokról, de most már az is a feladatunkká vált, hogy naprakészen nyomon kövessük az egészségügyi és beutaztatási szabályok változását is. Számos esetben volt rá példa az elmúlt hónapokban, hogy szervezett utakon az irodák tudása és a szabályok helyes értelmezése segítette az utasokat ahhoz, hogy a tervezett pihenés megvalósuljon. Ha az ügyfél egymaga állt volna a reptéren, ahol egy két nappal később életbe lépő szabályra hivatkozva nem akarták felengedni a gépre, aligha lett volna esélye arra, hogy az illetékes ország hivatalos álláspontját beszerezve, kis csúszással azért nekiindulhasson az útnak. A példában szereplő esetben az iroda beszerezte az állásfoglalást, megszervezte a járatpótlást, átfoglalta a szállásokat. Az utas nem maradt egyedül. Ennek kapcsán fontos emlékeztetni arra is, hogy kevés olyan iparág van, amelynél ennyire védi a szabályozás a fogyasztót a szolgáltatói csődtől. A szektor stabilitását mutatja, hogy a csődhányadunk más iparágakhoz képest alacsony, az elmúlt évben a pandémia ellenére sem volt az utazókat érintő utazási irodai csőd. Bár a médiában szenzációs hír, ha egy-egy iroda beszünteti a tevékenységét, látni kell, hogy az utasok hazaszállítása és kártalanítása a kaucióbiztosítási rendszernek köszönhetően minden esetben megtörténik.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek