A világ legnagyobb szigete, ám alig több, mint ötvenezren lakják. Grönland hivatalosan Dániához tartozik és hiába fekszik viszonylag közel Észak-Amerikához, eddig sem az ottani, sem pedig az európai turisták nem igazán kapták fel az egyébként valóban páratlan természeti kincsekkel bíró szigetet. Ez azonban most megváltozhat.
A grönlandiak ugyanis egyre inkább úgy érzik, hogy kezdeni kellene valamit a turizmusukkal, sőt, még inkább úgy érzik, hogy nagyon is tudnának mit kezdeni a turizmusból befolyó pénzzel. Emiatt az elmúlt években fokozatosan nyitottak a látogatók felé: repterek és szállodák épülnek, hogy legyen hol fogadni a vendégeket. Grönland tehát tárt karokkal várja a turistákat, ám nem minden áron. Mindenképp el akarják ugyanis kerülni, hogy a turisták elárasszák a szigetet.
Grönlandra jelenleg a legkönnyebben repülővel lehet eljutni, ám a légi közlekedés nagyban függ az időjárástól is, így előfordulhatnak jelentős késések.
A gépek főleg Kangerlussuaq-on, egy egykori amerikai katonai légitámaszponton szállnak fel. Ez már csak azért is van így, mert itt van a leghosszabb grönlandi kifutópálya, amely utasszállító gépeket is képes fogadni. Például az Air Greendland járatait, amelyek között vadonatúj Airbusok is megtalálhatók a New York Times beszámolója szerint. Innen kisebb gépekkel viszik tovább a turistákat fjordokat nézni, például Ilulissat-ba vagy a fővárosba, Nuukba. Ugyanakkor már itt is épülnek az új kifutópályák, a grönlandi kormány – bár Dánia része, mégis autonóm állam – több száz millió dollárt ölt az infrastruktúra fejlesztésébe, hogy minél több turistát tudjanak bevonzani. 2024-ben már a nuuki reptér is fogadhat a tervek szerint utasszállító óriásgépeket.
Nem elég a halászat
A turizmusra márpedig nagy szüksége van Grönlandnak, amelynek népe végérvényesen szeretne elszakadni Dániától. Ehhez viszont pénzre, sok pénzre van szükségük. Különösen, mert a természet megőrzése miatt mindenféle olajkitermelést betiltottak az országban, ahogy a bányászatot is erősen visszaszorították, hiába kutatnak a területen ásványi kincsek után.
Jelenleg az első számú bevételi forrás a halászat, de a turizmus egy újabb pillére lehet a grönlandi gazdaságnak. Persze nem mindenáron akarnak turistaparadicsommá válni és egyelőre módjával engedik be a látogatókat.
2022-ben például az első 9 hónapban mindössze 55 ezer turistát fogadtak, azaz nagyjából annyi embert, amennyi a sziget állandó lakossága.
Közülük csaknem 37 ezren érkeztek Dániából, míg például az Egyesült Államokból mindössze alig két és fél ezren jöttek. Ez a szám változhat, ha kiépülnek a légi útvonalak.
Vannak félelmek
Bár azt elismerik a helyiek, hogy nagy szükség van a turizmusra, de közben aggódnak is, mert nem akarnak egy újabb Izlanddá válni. A szomszédos szigetországot ugyanis annyira felkapták az elmúlt évtizedekben a turisták, hogy már alig győzik a helyiek a látogatórohamokat és közben a turisták miatt elszálló árakkal is meg kell küzdeniük. Ez ugyanakkor még messze van és a lap beszámolója szerint a grönlandiak sincsenek még felkészülve a turistákra.
Hó hiányában elmaradó havas túrákról – a globális felmelegedés Grönlandot talán még inkább érinti –, kevés vendég miatt lefújt, több fogásos grönlandi vacsoráról és előre lefoglalt, mégis zárva talált szolgáltatásokról számolt be az újság, igaz, szerzője megjegyezte, így is életre szóló élményekkel lett gazdagabb grönlandi látogatása során.
