Döcögősen indult, de most berobban a strandszezon – VG Podcast
Oda kell menni, ahol jó bor és jó víz van, ilyen helyekből szerencsére már nagyon sok van Magyarországon
– fogalmazta meg Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára a VG turisztikai podcastje, az Óperencia stúdiójában.
Néhány medence már rég nem elég a fürdőlátogatóknak, a változó igények miatt komplex szolgáltatásfejlesztésre van szükség mindenhol, mert a vendégkör aktivitásokat vár el, ezért épülnek sorra a csúszdaparkok, a vizes játszóterek, és óriási léptekben fejlődött ki Magyarországon is a szaunakultúra.
A magyar szaunamesterek világversenyeken is komoly eredményeket érnek el,
az idei berlini világbajnokságra is szép számmal jutottak ki magyar versenyzők. A szaunázás nyáron is népszerű szolgáltatás, ráadásul a vendégköre nem árérzékeny, miként a fürdőgyógyászati kezelésekre is nő a kereslet, egyre több az ilyen irányú fejlesztés, mint a legutóbb átadott berettyóújfalui projekt.
Fotó: Csapó Balázs / Kisalföld
Idei újdonság a nemrég átadott hét tengeri csillagos győri Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő, amely jelentősen növeli a város idegenforgalmi vonzerejét. Remek példa a komplex fejlesztésekre Makó, ahol a helyi fürdőfejlesztést a Maros partján egy különleges lombkoronasétánnyal és a folyó felett átvezetett csúszópályával bővítették, fellendítve mindezekkel a település vendégforgalmát.
Megtelnek a fürdők élettel, az új generációk az instant élményeket követelik meg,
a fürdőben viszont le kell tenni a mobiltelefont, a program felér egy digitális detoxikálással, emiatt is kedvelt a strandolás a családok körében.
A fürdők főszezonja télen-nyáron az iskolai szünetek idején van, a strandoké sem május elsején kezdődik már, hanem június közepén, a vakáció startjával.
A komplex élményeket adó fürdők belépőjegye 10–15 ezer forint között van a teljes árú felnőttjegy esetében, amely a régióban sem számít drágának, ezt a fürdőszövetség már felmérte.
A kelet-európai fürdőkben nem ritka a 30 eurós belépőjegy, ami többnyire egy sima jegy, szauna és egyéb extrák nélkül
– mondta Balogh Zoltán.
A 90 százalékban önkormányzati fenntartású hazai fürdőkben tavaly júniusig tiltott volt az áremelés a Covid-időszak „mellékhatásaként”, emiatt a 2022 májusához mért árszint átlagosan 40 százalékkal nőtt. Ez nem a fürdők profitját növeli, hanem a megdrágult energia, anyagok és munkabérek többletköltségét fedezik belőle – hangsúlyozta a főtitkár.
Fotó: Török János / Délmagyarország
A legkisebb, helyi jelentőségű, jellemzően egymedencés fürdők 1500-2000 forintos belépővel látogathatók, a nagyvárosokban és a fővárosi agglomerációban már inkább 4-5 ezer forint a jegyek ára.
A családoknak, nyugdíjasoknak és a helyi lakosoknak a legtöbb fürdő igyekszik kedvezményes árú belépőt vagy bérletrendszert kínálni, még a budapesti történelmi fürdőkbe is bejuthatnak nagyon kedvező áron a Zsigmondy kártyával a belföldiek.
A Magyarországon működő több mint 400 vizes létesítmény több mint fele, mintegy 220 fürdő bír turisztikai vonzerővel, ezek képezik az iparág motorját.
A vendégéjszakák több mint 70 százaléka ott képződik, ahol turisztikailag releváns fürdő üzemel.
A nemzetközi fürdőtérképen tíz magyarországi létesítmény szerepel, de néhány, például a budapesti történelmi fürdők és a Hévízi-tó különlegessége és egyedisége miatt világszinten is ismert.
Egyre több fürdő tart nyitva időnként vagy rendszeresen heti egy-két nap éjszaka is, a fürdőkbe élményekkel, különleges programokkal, minőségi gasztronómiával lehet több látogatót bevonzani.
Strandok éjszakája idén is lesz, július utolsó szombatján immár hagyományosan a legtöbb fürdő nyitva lesz hajnalig
– tudtuk meg a fürdőszövetség főtitkárától.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
Pozíciócserék jönnek a magyar energiaágazatban, új szereplők érkeznek a „nagyfiúk játszóterére” – ebbe nyúlhat bele Magyar Péter
