A Green Destinations magyarországi képviseleteként is működő Innotime Hungary Kft 1007 fős primer felmérése az egyéni és közösségi felelősség kérdéskörét járta körbe, azt is vizsgálva, hogy miért tartanak fenntarthatónak egy-egy térséget ma Magyarországon, s melyekre tekintenek fenntartható úti célokként a válaszadók.
Fotó: Shutterstock
A téma forró kérdéskört feszeget, gyakorlatilag szó szerint, hiszen 2,8 fokos hőmérséklet-emelkedés felé tart a bolygónk.
Az emberiség megnyitotta a pokol kapuit
– jelentette ki néhány nappal ezelőtt az ENSZ főtitkára, António Guterres. Felmerül a kérdés, hogy vajon hogyan ítélik meg az emberek a saját felelősségüket az ENSZ fenntartható globális céljainak (SDG) elérésében.
A fenntartható turizmusra fókuszáló nyári kutatás egyik fontos megállapítása, hogy miközben a válaszadók mintegy 38 százaléka számára fontos a turisztikai térségek fenntarthatóbbá tétele, negyedüknek nincs elég információja ahhoz, hogy ebben a kérdésben bármit is nyilatkozni tudjon.
Tanulság:
sokkal intenzívebb kommunikációra lenne szükség a fenntartható turizmus érdekében.
A válaszadók szerint a fenntartható turizmus fejlesztése elsősorban a turisztikai szolgáltatók egyéni, valamint a helyi közösségek felelőssége. Sokkal kevesebben gondolták azt, hogy a településvezetésnek kellene tennie átfogóan valamit ezekért a célokért, s még kevesebben vélik, hogy az utazó saját maga is felelős a fenntarthatóság biztosításáért.
Fenntartható turizmus: az utazás kisebb környezetterhelésére egyre több idegenforgalmi célpont figyelA fenntartható turizmus szempontja egyre fontosabb az utazás során. Egy felmérés szerint az emberek túlnyomó többsége hajlandó többet fizetni nyaraláskor, ha azzal olyan szolgáltatásokat vehet igénybe, amelyekkel csökkentheti az utazása környezeti lábnyomát. Az utazók még annak ellenére is így vélekednek, hogy a megélhetés szerte a világon nehezebb. |
Ezt erősíti az a tény is, hogy a válaszadók 54 százaléka csak akkor nyitott arra, hogy fenntartható úti célokat válasszon, ha az adott térség ugyanazt nyújtja, mint amit eddig megszokott az utazások során, s csak a 15 százalékuk lenne hajlandó változtatni az utazási szokásain a fenntarthatóság érdekében. Jelenleg
a válaszadók 45 százaléka számára nem meghatározó a nyaralás, pihenés megtervezésekor, hogy az adott úti cél közvetít-e fenntarthatósági értékeket,
például fókuszba helyezi-e a helyi közösség erősítését vagy éppen a negatív környezeti hatások csökkentését, bár reményt keltő, hogy további 29 százalékuk az ilyen úti célokat preferálja, ha árban elérhető.
Ugyanakor a szolgáltatói felelősségre hívja fel a figyelmet, hogy a válaszadók 29 százaléka viszont már tudatosan keresi a fenntartható szállásokat. Ennél magasabb, 38 százalék azoknak az aránya, akik ezt a szempontot figyelmen kívül hagyják, további 25 százalékuk pedig nem tudja, hol szerezhet erről információt.
Mindez két nagyon fontos feladatot vetít előre: egyfelől segíteni kell a helyi turisztikai szolgáltatókat abban, hogy a saját egyéni felelősségi körükben újragondolják a szolgáltatásaikat, másfelől pedig az újragondolt szolgáltatásokon keresztül szükséges az utazói felelősségre is a jelenleginél sokkal intenzívebben felhívni a figyelmet.
Mi a fenntartható úti cél?
Elsősorban a természetjáráshoz (67 százalék), illetve a falusi térségekhez kötődő (54 százalék), anyagilag elérhető (34 százalék) térségekre tekintenek fenntartható úti célként a válaszadók.
Ezen úti célok rangsorának kialakításakor egyenként lehetett voksolni Magyarország kiemelt turisztikai területeire. Az eredmény az alábbiakban látható:
