késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Airbnb-szabályozás: újabb korlátozásokról szólnak a hírek
Adóemelés, engedélyezési moratórium, a kínálat csökkentése és a tevékenység időbeli korlátozása szerepel a lehetséges intézkedések között, amitől a túlturizmus enyhítését és a hosszú távú bérleti díjak mérséklődését célozzák a döntéshozók szerte a világban.
Párizs, a világ legnépszerűbb városa évek óta a turisztikai toplistákon, de a városba látogató, tavaly 47,6 millió vendég száma alapján is az egyik legforgalmasabb hely,
nem véletlen, hogy a francia kormány az elsők között szigorította meg a rövid távú szálláskiadást
– írja az Euronews, amely arról számolt be, hogy akár százezer eurós pénzbírságot is kaphatnak azok az Airbnb-házigazdák 2025. január 1-jétől, akik nem tartják be a párizsi törvényeket.
Párizsban mintegy 95,5 ezer Airbnb-szálláshelyet hirdetnek, ezek 89,3 százaléka teljes ingatlan, a privát szobák aránya mindössze 9,5 százalék, az úgynevezett megosztott szobáké pedig 0,4 százalék az Inside Airbnb adatai szerint.
A rövid távú szálláskiadás tervezett vagy bejelentett szabályozása és
az Airbnb-korlátozások kapcsán rendre szóba kerül, hogy a szektor elleni bármilyen lépés a szállodaiparnak kedvez,
miközben családok sokaságát foszthatják meg a bevételszerzéstől.
A sharing economyból kinőtt, eredetileg lakásmegosztó tevékenységként indult szálláshely-szolgáltatás egyre nagyobb része került az elmúlt években olyan befektetők kezébe, akik komoly ingatlanportfóliót visznek így piacra.
Mármint kedvező adózással, minimális adminisztrációval.
A párizsi Airbnb-hirdetések 31,7 százaléka olyan házigazdáké, akik több lakást hasznosítanak szálláshelyként, a platformot a kölcsönzőirodák uralják.
Milyen Airbnb-szabályozásokat vezettek be?
Van, ahol nem aprózták el a kérdést:
New York 2011-ben betiltotta a rövid távú bérbeadást, de vegyes eredményekkel.
Ott a szállodatulajdonosok learatták a jutalmat, és miközben megdrágultak a szállodák, nem javult a lakások megfizethetősége – nem mellesleg mindez akár a rövid távú bérbeadásokat is a feketepiacra terelhette – mutat rá az elemzés.
Elterjedt és bevált módszer az időbeli korlátozás, amikor évente meghatározott és maximált napon keresztül lehet az adott helyen lévő lakásokat Airbnb-szálláshelyként üzemeltetni.
- Párizsban évente 120 nap,
- Prágában, Berlinben, Bécsben, Londonban, Madridban és például San Franciscó-ban 90 nap,
- Münchenben és Hamburgban 56 nap,
- Amszterdamban 30 nap az engedélyezett idő rövid távú szálláskiadásra.
Milyen szigorítások várhatók az Airbnb-re Párizsban?
Párizsban más téren is tovább szigorítanak, a 120 nap helyett hamarosan 90 nap lesz az airbnb-zés időbeli korlátja, és jövőre akár százezer euró is lehet az engedély nélküli szálláskiadásért az ingatlanok tulajdonosára kirótt büntetés.
A foglalások kezelésében gyakorta aktívan közreműködő portaszolgálatokra is elrettentő összegű, százezer eurós bírság vár az engedély nélküli tevékenységben, vagyis „csalásban való bűnrészesség” miatt.
A minimális büntetési tétel ingatlanonként tízezer euró, a hamis tulajdonosi nyilatkozat és a hamis nyilvántartási szám pedig húszezer eurós büntetést ér.
Az engedélyezett időn túli szálláskiadás pedig 15 ezer eurós pénzbírsággal sújtható majd Párizsban.
Az engedélyek megalkotása ugyanis az éremnek csak az egyik oldala, a másik az, hogy az engedélyeket, különösen a szigorúbb szabályokat betartják-e az érintettek.
A megfizethető lakhatás hiánya és a zűrös Airbnb-szomszédok panaszai miatt a párizsiak valószínűleg örömmel fogadják az új törvényeket, amelyeket az ingatlankezelők is támogatnak, de sokan aggódnak a gyakorlati megvalósíthatósága miatt.
„Nem lesz olyan egyszerű bizonyítani, hogy a lakást turistáknak adják bérbe, ráadásul rendszeresen” – mondta egy párizsi ingatlanmenedzser a Le Parisiennek, hozzátéve, hogy a bizonyításnak egyébként még ára is van.
Megtámadott Airbnb-korlátozások
Barcelona öt éven belül tízezer rövid távú szálláskiadási engedélyt von be a húszezerből, aminek hátterében ugyancsak az elszállt helyi albérletárak vannak. A megdrágult, a megfizethetőség határát súroló lakhatási költségek kordában tartása máshol is fő vezérelv, mint Magyarországon is.
A Budapest Airbnb-paradicsomában, a VI. kerületben 2026 januárjától betiltott, illetve nulla napon át gyakorolható tevékenységről megszületett az önkormányzati határozat, de a fővárosnál megtámadta az érintetteket képviselő egyesület.
A barcelonai tervezett lépés miatt pedig az Európai Bizottsághoz fordult a szállásadók érdekében eljáró Európai Üdülőházak Szövetsége, mondván, az európai uniós jogot, a szolgáltatásnyújtás jogát sérti.
Eközben például
Lisszabonban népszavazást sürgetnek helyi aktivisták, akik a betiltás mellett érvelnek.
Úgyszólván minden hétre, hónapra jut egy-egy újabb hír, a kérdés tehát még sehol sincs lejátszva, az Airbnb-szabályozás labdája csak elgurult, de még tovább pattog a különböző térfeleken. Nincs igazi konszenzus és hatásos intézkedés sem, amely ténylegesen a megfizethető lakhatás és a megfizethető turistaszálláshelyek felé terelné Európát.
Egyelőre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.