Szentségtörő rombolás: három világvallás szent helyén hoznak létre hatalmas turisztikai központot
A helyiek által Dzsabal Musa néven ismert Sínai-hegyen kapta meg állítólag Mózes a Tízparancsolatot, a Biblia és a Korán szerint Isten innen, az égő csipkebokorból szólt a prófétához. Itt található a görög ortodox egyház által működtetett 6. századi Szent Katalin kolostor is, amelynek a működését, úgy tűnik, nem fenyegeti veszély, miután az egyiptomi hatóságok cáfolták, hogy be akarnák zárni, azonban továbbra is mély aggodalomra ad okot, hogy alakul át a kolostort, a várost és a Sínai-hegyet magában foglaló helyszín, amely az UNESCO-világörökség része, hiszen a tervek szerint luxushotelek, villák és bazárok épülnek ott – írja az Origo.
Örökre megváltozik a Sínai-hegy környezete
Az ott élő 4000 fős beduin közösség, a Szent Katalin őrzőiként ismert törzs otthonait és turisztikai ökotáborait már lebontották, minimális vagy mindenféle kártérítés nélkül. Még arra is rákényszerítették őket, hogy a helyi temetőben lévő sírjaikból kihantolják a holttesteket, hogy helyet csináljanak egy új parkolónak – idézi fel a BBC.
Eddig Görögország az egyetlen külföldi ország, amely élesen felemelte hangját az egyiptomi tervekkel kapcsolatban, mivel természetes a kapcsolódása az ottani görögkeleti kolostorhoz.
A feszültség Athén és Kairó között egy egyiptomi bíróság májusi határozata miatt robbant ki, amelynek értelmében a Szent Katalin-kolostor – a világ legrégebbi, folyamatosan használt keresztény kolostora – állami területen fekszik.
Egy évtizedekig tartó vita után a bírák kijelentették, hogy a kolostor csak a földterület és a környezetében található régészeti vallási lelőhelyek használatára jogosult. II. Jeronimosz athéni érsek, a görög egyház feje azonnal elítélte a bírósági határozatot.
„A kolostor vagyonát lefoglalják és kisajátítják. Az ortodoxia és a hellenizmus eme spirituális jelzőfénye most egzisztenciális veszéllyel néz szembe” – mondta egy nyilatkozatban. A jeruzsálemi görög ortodox patriarchátus pedig rámutatott, hogy a szent helyet – amely felett egyházi joghatósága van – maga Mohamed próféta látta el oltalomlevéllel.
Bár a vitatott bírósági ítélet továbbra is érvényben van, diplomáciai lépések eredményeként Görögország és Egyiptom végül közös nyilatkozatot adott ki, amely biztosítja a Szent Katalin-kolostor görög ortodox identitásának és kulturális örökségének védelmét.
Egyiptom ajándéka vagy érzéketlen beavatkozás?
Egyiptom 2021-ben indított el egy államilag támogatott nagyszabású turisztikai fejlesztési projektet ezen a helyszínen, amely magában foglalja szállodák, ökoszállók és egy nagy látogatóközpont létesítését, valamint a közeli kis repülőtér és a Mózes-hegyre közlekedő felvonó bővítését. A kormány a fejlesztést „Egyiptom ajándékaként” népszerűsíti.
Épülőfélben lévő szálloda az el-Raha síkságon 2024-ben:
Bár úgy tűnik, hogy a munkálatok – legalábbis átmenetileg – finanszírozási problémák miatt leálltak, az el-Raha síkságot – ahonnan a Szent Katalin-kolostor is látható – már átalakították. Új utak építése is folyamatban van. Állítólag itt várták Mózest a követői, az izraeliták, amíg a Sínai-hegyen tartózkodott.
2023-ban az UNESCO felszólította Egyiptomot, hogy állítsa le a fejlesztéseket, ellenőrizze azok hatását, és készítsen természetvédelmi tervet.
Ez azonban nem történt meg. Júliusban a World Heritage Watch felszólította az UNESCO világörökség-bizottságát, hogy vegye fel a Szent Katalin-területet a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. A kampányolók III. Károly brit uralkodót is megkeresték, mint a Szent Katalin Alapítvány védnökét, aki a helyszínt „jelentős szellemi kincsnek” nevezte, amelyet a jövő generációi számára meg kell őrizni.
Ez a megaprojekt egyébként nem az első Egyiptomban, amelyet kritikák értek az ország egyedi történelme iránti érzéketlenség miatt – erről itt olvashat további részleteket.
