Egy nap alatt így váljunk milliárdossá, a kínaiak biztos receptet találtak rá, itt az új példa – ez lett az amerikai álomból
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAkárcsak a hónap elején az Nvidiától lelépett Csang Csien-csung, a Moore Threads Technology megalapítója, szerdán a MetaX-szel tőzsdére lépő Csen Vej-liang is 24 óra leforgása alatt vált többszörös dollármilliárdossá a sanghaji tőzsdén, a parketten debütáló technológiai cégének részvényei ugyanis becsengetéstől kicsengetésig egészen pontosan 693 százalékkal értékelődtek fel – írja a Bloomberg.
Egy nap alatt 6,5 milliárd dollárt zsebelt be a legújabb kínai tech milliárdos
Ráadásul a két újdonsült szupergazdag sikerének a receptje is kísértetiesen hasonló volt. Tanulj egy amerikai iparági óriástól, lépj le, alapítsd meg a saját cégedet Kínában, és meg ne állj egy pillanatra sem, amíg tőzsdére nem vitted a vállalkozásodat!
Míg Csang Csien-csung korábban 14 évig az Nvidia kínai üzletágát vezette, a most 49 éves Csen Vej-liang az AMD-nél (Advanced Micro Devices) töltötte szintén 14 évig tartó tanulóidejét, amíg öt évvel ezelőtt búcsút nem vett jól fizetett állásától, hogy saját csipgyártó startupjára koncentrálhasson.
Úgy tűnik, jól sikerült a váltás, hiszen szerdán, a részvények első kereskedési napján brutálisan erősödő részvények egyúttal 6,5 milliárd dollár boldog tulajdonosává tették a topmenedzsert.
Ezzel a teljesítménnyel sikerült a Moore Threads alapítóját is túlszárnyalnia, lévén az ex-Nvidia-menedzser „csupán” 4,3 milliárd dollárra hizlalta vagyonát.
Mindkét alapító sikere az új kínai milliárdososztály felemelkedését szimbolizálja, amit a csipgyártásban és -felhasználásban önellátásra törekvő pekingi stratégia tett lehetővé.
Az Egyesült Államokkal vívott technológiai háború közepette Kína a kiemelt ágazatokban működő vállalatokat messze a szokásos szintet meghaladó mértékben támogatja
– mondta a Bloombergnek Sen Meng, a pekingi székhelyű Chanson & Co. befektetési bank igazgatója.
Bár a k+f menedzselése az amerikai iparági tapasztalattal rendelkező alapítók számára nem okoz gondot, a kínai cégek továbbra is jelentősen elmaradnak a globális vezetők cégektől a rendszerszintű teljesítmény, a komplett ökoszisztéma és a termelés terén
– tette hozzá.
Csen magával vitte a fél AMD-t
A MetaX gyors felemelkedésének speciális mozgatórugója volt, hogy Csen agresszíven toborozta a legtehetségesebb mérnököket az AMD soraiból, aminek révén drasztikusan lerövidítették a startupoknál megszokott tanulási folyamatot.
A cég első alkalmazottai között volt technológiai igazgatói státuszban mások mellett Peng Li – az AMD egyik első kínai női tudósa –, valamint a szintén nagy tehetségnek tartott Jang Csian.
Vélhetően ők sem bánták meg a csatlakozást, mivel mindkettejük vagyona 400 millió dollár fölé nőtt a szerdai tőzsdezárásra.
Csen, aki a Kínai Elektronikai Tudományok és Technológia Egyetemén tanult, és mérnöki mesterdiplomát szerzett a Csinghua Egyetemen, egy sor további AMD-s kollégát is kulcspozíciókba vitt magával a MetaX-hez, akiket már eddig is extra juttatásokkal kötött a céghez.
A vállalat a tájékoztató szerint csak 2024-ben 65,5 millió dollárnak megfelelő összeget osztott ki részvényalapú kompenzációként az alkalmazottaknak, amelynek nagy része a kiemelt vezetőknek jutott.
A 870 fős munkavállalói állománynak egyébként több mint 80 százaléka rendelkezik részesedéssel a cégben, s a szerdai árfolyamrali után már egy mindössze 0,017 százalékos részesedés is dollármilliomossá teszi a befektetőket.
Ez szinte az egyetlen módja a toborzásnak. A globális óriáscégek talentumai ugyanis csillagászati fizetéseket kapnak, ezért a startupok csak vonzó részvényösztönzők felajánlásával tudnak versenyezni velük
– mondta Ecso Vang, a Hays Shanghai technológiai toborzócég regionális igazgatója.
Ég a pénz, mint a pelyva
A tőzsdei bevezetés másnapján persze a MetaX-nek már ismét gőzerővel kell folytatnia a munkát, hiszen gyilkos verseny folyik Kínában a nyugati technológiai exportkorlátozások miatt szabaddá vált piaci pozíciók megszerzéséért, miközben azért az amerikai cégek is foggal-körömmel küzdenek a visszatérésért.
A MetaX-nek tehát egyszerre kell
- a hazai Moore Threads,
- Huawei,
- Hygon Information Technology
- és Cambricon Technologies cégekkel,
- valamint az Nvidiával
- és az AMD-vel is megküzdenie.
A vállalat az ádáz versenyben nem kevés pénzt éget el, hogy áthidalja például az Nvidiával szembeni lemaradását a rendszerszintű teljesítmény és a termelés terén.
A cég 2022 és 2024 között több mint 2,2 milliárd jüant költött csak k+f-re.
S míg a bevétel az egekbe szökik – 2025 első felében elérte a 915 millió jüant, felülmúlva az egész előző évet –, a nyereséges működés egyelőre csupán délibábként tűnik fel a cégvezetés lelki szemei előtt.
A vállalat 2024-ben 1,41 milliárd jüan nettó veszteséget könyvelt el, és noha a menedzsment előrejelzése szerint 2026-ra nullszaldós lesz, ez nagymértékben függ csúcsterméke, a C500-as csipje sikerétől, amelynek segítségével partiban maradhat például a Huawei Ascend sorozatával.
A pénzégetés mellett egy, a kínai importhelyettesítési bajnokokra jellemző sebezhetőség is sújtja a céget: eredményessége egy maroknyi vevőtől függ. Az egyik legnagyobb ügyfele amúgy 2025 első negyedévében a H3C Technologies volt.
