Évi 5-10 ezer bérlakás kell
Magyarországon a szakma képviselői elsősorban költségelvű, közösségi bérlakások építését tartják fontosnak, amelyek a középosztálynak – a bérből és fizetésből élőknek, a nyugdíjasoknak, a pályakezdőknek, a gyermeket vállaló fiataloknak – nyújtanának lakhatási alternatívát. Az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen lenne a programban, már csak azért is, mert ennek révén számtalan kedvező hatás érvényesülhet a gazdaságban. Egyebek között mobilizálódhat a munkaerőpiac, új munkahelyek létesülhetnek, fejlődhet a hazai háttéripar, lökést kaphat a szakképzés, kifehéredhet az építőipari szürkegazdaság, s nem utolsósorban érték jön létre. Évi 5-10 ezer bérlakás megépítése lenne indokolt a szakma szerint, a rendszer fokozatosan, 20-30 év alatt épülne ki.
Az építészek barnamezős városi környezetben látják a bérlakásprogram beindításának a lehetőségét, itt ugyanis megvan az alapvető infrastruktúra, s a tömegközlekedés is könnyen elérhető. Számításaik szerint a komplex program 2011-re fejeződhet be, a kiviteli tervek 2012 első felében készülhetnek el, s 2013-ban indulhat el a kivitelezés. Vagyis a legütemesebb készülődéssel is csak 2-2,5 év múlva lennének mérhetők a program eredményei, s húsz év után lehetne kijelenteni: minőségi változás következett be a lakáspiacon és az otthonhoz jutásban.
Maráczi Zsolt, a TLE elnöke szerint az állami támogatások csak átfutó jelleggel mutatkoznak a költségvetésben, a kiadások ugyanis a különböző adóbevételeken keresztül megtérülnek. A TLE egyébként többféle – kamat-, bérlő-, tőketámogatásos, tőkebefektetési, önkormányzati, vegyes – modellt is kidolgozott, és ezek finanszírozási szükségleteihez „bérlakás-építési kalkulátort” készített. A számítások kiindulópontjaként havi és négyzetméterenkénti 1000 forintos bérleti díjat vettek figyelembe. A szakember szerint indokolt lenne uniós forrásokat is becsatornázni a rendszerbe.
Ezzel kapcsolatban Pásztor Zsolt, az EUfund Consultants Kft. ügyvezetője rámutatott, egyelőre nagyon korlátozottan lehet erre a célra igénybe venni EU-s támogatásokat. A jelenlegi hétéves költségvetési időszakban rendelkezésre álló 8000 milliárd forintos keretnek mindössze a töredéke, összesen 40 milliárd – azaz évi öt-hat milliárd – forint használható lakással kapcsolatos kiadások finanszírozására. Önmagában persze ez sem kis összeg, ebből például mintegy 5000 bérlakás épülhet fel évente. Szükség van tehát arra, hogy elérjük – más érintett tagországokkal közös lobbizással –, Brüsszel enyhítsen a kritériumokon, s járuljon hozzá a közösségi források ilyen irányú átcsoportosításához.
Seres László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára örömmel nyugtázta a szakma javaslatait, mint mondta, ezek mellett is váratlanul nagy számban érkeztek észrevételek az Új Széchenyi-terv vitairata otthonteremtési fejezetéhez, melynek egyik eleme a bérlakásépítés. Ez is mutatja, széles konszenzus mutatkozik a kérdésben. A kormány a végleges koncepció kialakításakor támaszkodik majd a beérkezett véleményekre – hangoztatta. Ugyanakkor megerősítette, hogy az öngondoskodási, előtakarékossági formáknak is nagy szerepük lehet a jövőben, a lakás-takarékpénztárak konstrukciói különösen jó irányt mutatnak. BJA
Betelt a piac?
Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének az elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakásépítő cégek mára kivéreztek, a tartalékaikat élik fel. Ezért gyors intézkedésekre lenne szükség, olyan konstrukciókat kell mihamarabb kidolgozni, amelyek nyomán ténylegesen beindulhatnak az építkezések. Arra is rámutatott: több nagyvárosban már betelt a piac, üresen állnak, bérlőre várnak a megépített lakások. Azt is megemlítette, hogy a minőség gyakran csak papíron követelmény, azért sok a silány színvonalú építmény, mert nincs számonkérés.
