Balkáni ügyek
Macedónia pályázhat továbbá annak a 2,4 milliárd eurós segélynek egy részére is, amelyet az Európai Bizottság és a Világbank kezdeményezésére múlt péntekig összesen 37 állam és 32 nemzetközi szervezet ajánlott fel egy bukaresti donorkonferencia keretében a volt jugoszláv köztársaságok gazdasági növekedésének újraindítására. E pénzen Macedónia mellett Kis-Jugoszlávia, Bosznia és Horvátország osztozik, a segély folyósításának azonban ez esetben is súlyos feltétele van: a strukturális reformok felgyorsítása.
Kis-Jugoszlávia számára persze hosszú távon ennél a pénznél is fontosabb lehet az, amit Patten balkáni körútjának belgrádi állomásán jelentett ki. E szerint az unió célja "közelebb hozni Jugoszláviát az EU-hoz", s a jövő év elején megkezdődhetnek a stabilitási és társulási egyezmény kidolgozásáról szóló tárgyalások is Belgráddal -- ami elemzők szerint az első lépés a majdani jugoszláv EU-tagság felé vezető (természetesen még igen-igen hosszú) úton.
Törökország már régóta próbál előrehaladni ezen az úton, sőt, Günter Verheugen bővítési biztos a napokban egyenesen az EU-követelmények teljesítése felé való "előreugrásnak" minősítette az unió szája íze szerinti ankarai alkotmánymódosítást. Aligha ad azonban elégedettségre okot Törökországban a soros EU-elnöki posztot betöltő Belgium által koordinált közös uniós deklaráció, amely közvetetten elítéli a ciprusi török közösséget a szigetország újraegyesítését célzó tárgyalások legutóbbi fordulójától való távolmaradásért.
