BUX 39,691.46
-1.42%
BUMIX 3,756.39
-0.24%
CETOP20 1,681.37
-1.54%
OTP 8,500
-3.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
ENEFI 191.5
-8.37%
0.00%
-0.47%
ZWACK 16,850
-0.30%
0.00%
ANY 1,460
+2.10%
RABA 1,125
-0.88%
0.00%
+0.99%
0.00%
-1.08%
+1.67%
0.00%
-3.34%
0.00%
-0.13%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,500
-0.64%
+0.92%
ALTEO 2,890
-2.69%
0.00%
+0.56%
0.00%
0.00%
-0.68%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+3.90%
0.00%
+2.27%
+2.00%
-1.96%
GOPD 12,300
+36.67%
OXOTH 3,520
-0.56%
-5.66%
NAP 1,296
-0.31%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Státustörvény a kampányban

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény elfogadásának körülményei - elsősorban a tervezet ötpárti, összességében kilencvenszázalékos parlamenti támogatottsága - kezdetben reménykedni engedtek abban, hogy a jogszabálynak és az általa értelemszerűen érintett határon túli közösségeknek szerencsés módon nem lesz közük a 2002. évi választási kampányhoz. (Az uniós csatlakozás mellett kétségkívül ez az a kérdéskör, amely érzékenysége és a hozzá kapcsolódó tét súlya miatt nem süllyedhetne belpolitikai csetepaték fegyverévé.)

A derűlátó várakozások azonban a jelek szerint nem igazolódhatnak be. Az elmúlt és az azt megelőző hét egyetlen értékelhető belpolitikai eseménysorozatát ugyanis a kedvezménytörvény romániai alkalmazhatósága végett megkötött egyetértési nyilatkozat generálta. Abból a vehemenciából kiindulva, amellyel az MSZP és az SZDSZ a magyar-román megállapodást, illetve az azt aláíró miniszterelnököt és pártját-kormányát támadja, valószínűsíthető, hogy a téma a közeljövőben nem is kerülhet le a napirendről. A befektetett energia határtalan voltát is jelzi a tegnapi, Medgyessy-Kovács-Horn-féle közös akció.

Mindeközben sok mindent nem tudunk, de egyvalami biztos: a törvény és a széltében-hosszában cincált dokumentum gyakorlati következményeket feltételező passzusainak lehetséges eredményeiről egyelőre kizárólag sejtéseink lehetnek. A román állampolgárságú munkavállalók esetleges beáramlásának hatásaival ez idő szerint nem lehetünk tisztában, ám a kontrollmechanizmusok megléte nem ad okot a pesszimizmusra sem. A szocialisták és a szabad demokraták mindazonáltal sorozatban kérik számon azt, aminek hiányát korábban teljes joggal rosszallották. Magyarán: míg a státustörvény előkészítésekor elsősorban az egyeztetések elmaradása merült fel elsőrendű bírálatként, most a megegyezés s főként annak egy eleme váltja ki dohogásukat.

Az ügy azonban valójában legkevésbé a munkaerő-piaci helyzetről és annak esetleges átformálódásáról szól. Noha fontos lehet, a háttérben mégsem az munkál, hogy hány romániai - nem magyar nemzetiségű - dolgozó keresheti kenyerét Magyarországon. Mint kampánykezdetkor rendesen, egy a lényeg: az, hogy ki diadalmaskodhat áprilisban. A szavazótáborok összekovácsolásának árát pedig egyre kevésbé van értelme firtatni.

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény elfogadásának körülményei - elsősorban a tervezet ötpárti, összességében kilencvenszázalékos parlamenti támogatottsága - kezdetben reménykedni engedtek abban, hogy a jogszabálynak és az általa értelemszerűen érintett határon túli közösségeknek szerencsés módon nem lesz közük a 2002. évi választási kampányhoz. (Az uniós csatlakozás mellett kétségkívül ez az a kérdéskör, amely érzékenysége és a hozzá kapcsolódó tét súlya miatt nem süllyedhetne belpolitikai csetepaték fegyverévé.) Gazda Albert-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek