Dudás Gergely: Orbán lesre futott

Lesre futott a kormányfő keddi parlamenti beszólásával: legalábbis a tervezett március 20-i dátumnál korábban esett ki - ha csak véletlenül és időlegesen is - éveken át gyakorolt, a pártpolitikai és parlamenti csatározásokon felül álló, "mindenki miniszterelnöke" szerepéből. A hibát maga is észlelte: alig fél órával az inkriminált kijelentés, az ellenzéknek odavetett "hazaárulók vagytok" után Orbán Viktor ugyan szokásos, szerda reggel sugárzott interjúja miatt sietett dolgozószobájába, ám ott hamarosan feltűnt a fideszes vezérfogat több tagja. A válságstáb ülése után elhangzó miniszterelnöki beismerés arra enged következtetni: nem tulajdonítottak különösebben nagy jelentőséget a beszólásnak, amelyet akár tagadni is lehetett volna.

A hazaárulózás egyébként nem új keletű a sokszor iskolás nebulók színvonalát alulról súroló parlamenti mrgjegyzések körében. Az MSZP azonban kétségkívül ügyesen használta ki az abból adódó lehetőséget, hogy ezúttal nem az egyszerű katona, hanem a miniszterelnök ragadtatta el magát. A lényegében azonnali magyarázatkérés, majd kivonulás után immáron az egész parlamenti munkát is elutasítják, jelezve azt, még előveszik néhányszor az ügyet. Márpedig a sokkal inkább Orbán-Medgyessy, és nem Fidesz-MSZP kortesharcban minden fogás számíthat az ellenfél vezérén.

Az azonban, hogy mindezzel mire mennek, igencsak kérdéses: az elkötelezett Fidesz-rajongók eddig se bánták a hazaárulózást, az MSZP-drukkerek pedig már eddig is fel voltak háborodva. A választani akaró bizonytalanok ingerküszöbét pedig aligha éppen az haladja meg, hogy már nem Kövér, hanem Orbán szájából is hallják ugyanazt. Persze jósolni nem lehet, és akárcsak a fociban, a politikában is csak az számít tényleg lesnek, amit a bíró - a választó - befúj. A sípszó azonban itt csak később esedékes.