Kérjük az öveket bekapcsolni!

Leírom azt, amit még kevesen mondanak ki: kezd magára találni a nemzetközi légi közlekedés. A határtalan örvendezésnek azért még nincs helye. Arkagyij Rajkinnal szólva: "Válámi ván, de nem áz igazi!"

Íme, visszafogott optimizmusom alapja:

A IATA szerint december-januárban jelentősen lassult az utas- és teherforgalom tavaly nyár óta tartó csökkenése. A német Lufthansa hamarosan forgalomba állítja szeptemberben leállított 43 repülőgé-

pének egy részét. Előzőleg a cég főnöke, Jürgen Weber úgy nyilatkozott, hogy újra felfelé haladnak, és nemsokára elérik a régi növekedési ütemet. Szomszédunkban is elmozdulás van, ugyanis a megtartás helyett most már vásárlásra ajánlották az osztrák Austrian Airlines anyavállalatának, az AUA-csoportnak a részvényeit. Állítólag azért, mert az új vezetés igen jól halad a szerkezetátalakításban.

A KLM éppen ezen a héten jelentette be, hogy az első két hónap a vártnál jobban sikerült, és az év közepére talán egyenesbe kerülhet a szekér. Az Air France "szerény profitot" jósolt a márciussal végződő pénzügyi évre, a British Airways meg arra készül, hogy felerősítse németországi leányvállalatát, a Deutsche BA-t. Eddig a győzelmi jelentés, s nem tovább.

Az áldozati lista ugyanis szintén tekintélyes, ráadásul folyamatosan bővül azóta, hogy a tavaly szeptember 11-ét követő első hullámban csődbe jutott két nagy nemzeti légitársaság, a svájci Swissair és a belga Sabena. Néhány hete csatlakozott hozzájuk a görög Olympic Airways, e hét elején pedig az Ansett Australia, és hasonló sorsra juthat további három-négy európai, továbbá ugyanennyi, nemzeti szimbólumnak is számító amerikai és ázsiai légiforgalmi vállalat.

A derűlátásra okot adó jelek talán mégis erőteljesebbek a még mindig érezhető recessziósaknál. Az egyébként holt szezonnak számító január-február több cégnél is jobban zárult, mint általában. Az emberek, különösen az üzleti élet szereplői, dacolnak a veszéllyel és újra utaznak. A kapacitásaikat átrendező vállalatok rugalmasabban elégítik ki az igényeket, s ez azonnal látszik a folyamatosan javuló telítettségi mutatókon. Több ország közvetve és közvetlenül is beszáll a légitársaságok megsegítésébe. Tony Blair brit kormányfő a napokban felvállalta: támogatja a British Airways és a brit turisztikai hivatal kezdeményezését a beutazóturizmus fellendítésére.

Az iparág saját berkein belül is aktivizálódik. Az európai légitársaságok önálló biztosítási alapot akarnak létrehozni azoknak a háborús és terrormerényleti kockázatoknak a fedezésére, amelyeket a biztosítók fedezet nélkül hagytak a tavaly szeptemberi sokk után. Akkor a biztosítók visszaléptek a felelősségbiztosítástól, átmenetileg a kormányok nyújtottak fedezetet, hogy a légitársaságok egyáltalán közlekedni tudjanak. A Malév is ekkor kapott jókora kormánygaranciát. Az Európai Légitársaságok Szövetségének (AES) terve szerint az alap balesetenként 1,5 milliárd dollárt állna a légitársaságok felelősségbiztosítási kötelezettsé-geire "háborús esemény" címén. Az alapot a repülőjegyekre kivetendő, féldolláros felárból finanszíroznák, ha minden tag légitársaság csatlakozik a tervhez. Az AES-nek a Malév is tagja. Az alap az EU-tagországokban bejegyzett légitársaságokat, repülőtereket és a kapcsolódó szolgáltatásokat fedezné, és szerződéses alapon nyitva állna más országok légicégei számára is. Az AES egyébként felkérte az EU-tagországok kormányait, hogy állják a háborús és terrorcselekmények okozta károkból eredő felelősségbiztosítási kötelezettségek 1,5 milliárd dolláron felüli részét a légitársaságok számára. Szakértők szerint a bűvös 1,5 milliárd dolláros határ fölött az iparág nem képes megtéríteni a károkat, sőt a kormányoknak sem lesz ez könnyű, ezért erre az európai szolidaritásnak kell választ adnia.

Nincs viszont semmiféle szolidaritásnak helye a keményedő versenyben. Itt vannak például a szuperolcsó és a regionális légicégek. Ezek egyre veszélyesebbek a nagyok szemében, hiszen jelentős tömegeket oroznak el. Európában a britek és az írek járnak az élen, különösen a Ryanair, amely ellen már jogi akciót is fontolgat a "sértett" Lufthansa. A német nagyvállalat azonban mégsem hoz létre saját olcsó légitársaságot, mint a British Airways és a KLM tette korábban a támadások kivédésére. Inkább átszervezi hálózatát, szövetségre lépett a Deutsche Bahnnal a rövidebb, belföldi járatok kiváltására, és marketingakciókra készül, amelyekben a jobb kiszolgálást és a szélesebb járatrendszert akarja felkínálni az árral ringbe szállt olcsó társaságokkal szemben.

A regionális vállalatoknak szintén van keresnivalójuk, de csak módjával. Ez egy középső piaci részterület az olcsók és a széles palettájú nagyok között. Itt is rendkívül fontos, hogy jól pozicionálják a céget, alaposan válogassák össze a célállomásokat, és persze rugalmasak legyenek a kapacitás alakításánál. Néhány regionális légitársaság éppen az elmúlt egy-másfél évben esett áldozatul az ebben az iparágban is tapasztalható erőkoncentrációnak, főleg Nyugat-Európában.

Nyilván mindezt tudja a Malév ve-zetése is, amely életre hívta Malév Express nevű leányvállalatát. Az üzleti terv eddig nyilvánosságra került részei arra engednek következtetni, hogy éppen azokat a városokat szemelték ki, amelyek úgymond kevésbé felfedezettek, illetve lefedettek más, hasonló erejű cégek által. Az is egyértelmű, hogy a két új repülőgépet főleg olyan üzleti utasokkal kívánják megtölteni, akiknek túl hosszú a 400 kilométeren felüli autóút. Nem világos ugyanakkor, hogy milyen keretből csoportosítják át azt a gépenként 30 millió dollárt, amibe egy új CRJ-200-as gép kerül. Mégse temessük ezt a próbálkozást, inkább fogjuk fel annak a jeleként, hogy a Malév igyekszik alkalmazkodni az igényekhez. A tavaly hivatalba lépett vezetés saját hálózatában is erre kényszerül. Erre utal, hogy alig nyolc hónappal az elindítása után bizonytalan időre szüneteltetik a közvetlen manchesteri járatot, és a nyáron nem lesz damaszkuszi és oslói Malév-gép sem. A KLM-kapcsolat azonban jótékonyan hat, az előbbi kettőt kiváltják a hollandok segítségével, és bekerül a célpontok közé Göteborg is. Mindig van tehát valami, még ha nem is mindig az igazi.

Mester Nándor