Külföldi lapszemle

Financial Times

Csődbe mehet-e Japán? A hitelminősítő intézetek szerint igen. A japán központi kormány adóssága 3682 milliárd euró volt a múlt év végén. A teljes közületi tartozás a garanciavállalásokkal együtt ennek mintegy másfélszerese. Mégis, a japán kötvények nominális kamata csak 1,4 százalék, 4 százalékponttal kevesebb az amerikai kötvényekénél. Japán a világ legnagyobb hitelezője, nettó aktívái ugyanakkor 1158 milliárd dollárt értek. A hitelminősítők mégsem zavarodottak. Az országok nem szoktak belföldi hitelezőikkel, az adófizetőikkel szemben fizetőképtelenek lenni. Az oroszok 1998-ban azért kerültek bajba, mert a rubeltartozás nagy része külföldiekkel szemben állt fenn. A japán kötvények mégsem biztos befektetések. Ha a kormány nem változtat pénzügyein, a válság elkerülhetetlen. A probléma a gyenge belföldi kereslet, a vállalatok eladósodása, az aktívák értékének összeomlása. A feladat ennek a folyamatnak a megállítása monetáris eszközökkel. Egyik lehetőség, hogy a pénzügyminisztérium finanszírozási politikájának változtatásával, a pénzmennyiség növelése céljából közvetlenül hitelt vesz fel a kereskedelmi bankoktól. A deficit ilyen monetáris finanszírozása nem lehet alternatívája, csak kiegészítője a strukturális reformoknak.



Handelsblatt

A Bundesligának sohasem hiányzott az önbizalma, különösen gazdasági kérdésekben. A Bundesliga vezetőinek a Kirch-válságban tanúsított magatartása kétségessé teszi, hogy érzékelik-e még a való világot. A Premiere World fizetős tévéállomás, a liga legnagyobb pénzügyi támasza a túléléséért küzd. A 2004-ig érvényes tévészerződéseknek több mint a felét, 1,54 milliárd eurót eddig ez a cég fedezte. Kézenfekvő, hogy a Kirch jövendő tulajdonosa ezen a területen takarékoskodni akar. A Bundesliga nem tesz realitásérzékről tanúságot, amikor nem akarja elfogadni a finanszírozási módok változását. Természetesen a nagy kluboknak lesz a legkönnyebb úrrá lennie a nehézségeken. A médiacár bukása mégis korszakváltást jelent majd a német és az európai profi labdarúgásban.



Der Standard

Az Európai Uniónak sokba kerül a függetlenség: 3,6 milliárd euróba, hogy 2008-tól a Galileo segítségével pontosan megállapíthassa egy hely pontos koordinátáit. Jelenleg ezt az amerikai GPS műhold felhasználásával ingyen megteheti. Az egykor egzotikus technikának egyre több gyakorlati haszna van: tájékozódás autóvezetés közben, elektronikus útvám fizetése, a harmadik generációs mobilok szolgáltatásainak kihasználása. Az USA ugyan azt ígéri, hogy a katonai technikának ezt a melléktermékét hátsó gondolat nélkül, önfeláldozóan rendelkezésre bocsátja a jövőben, de mint az acélvámok mutatják, az amerikai elvhűséget gyorsan feláldozzák rövid lejáratú választási megfontolások alapján. Ezért érdemes Európának befektetnie az önállóságba. A Galileo az EU legnagyobb állami infrastrukturális befektetése. A szabadpiac ideológiájának korában ez nem magától értetődő. De Európának nincs olyan hadiipara, amellyel a keresletet fel lehet tornászni, mint azt Reagan tette a 80-as években, vagy Bush szeptember 11-e után.