Könnyített út az unióba

A kétpártrendszer felé történt elmozdulás, a MIÉP kiesése a parlamentből, valamint ezzel összefüggésben az ország tovább növekvő esélyei az uniós tagságra áll a magyar választásokkal foglalkozó nyugati visszhangok középpontjában. A közép-európai országok sajtója, illetve politikusai ezen elemek mellett a szomszédsági viszonyokban, illetve a határon túli magyarság helyzetében előállható új helyzetet is elemzik.

A The New York Times egy nyugati diplomata értékelését átvéve állapítja meg: az, hogy a MIÉP kimaradt a parlamentből "jó Magyarországnak, és jó a térségbeli demokráciáknak is". Az amerikai tudósító szerint a választók és a nyugati kormányok egy részét zavarta, hogy Orbán nem volt hajlandó kizárni a koalíciós kormányzás lehetőségét a szélsőjobboldali párttal. A spanyol El País szerint is nagy visszhangot keltett "az ultranaciona-lista MIÉP kiesése", mert bejutásától és még inkább a Fidesszel való feltételezett koalíciójától égnek állt Magyarország EU-partnereinek a haja. A brit Independent pedig azt a következtetést vonja le: Csurka pártjának gyenge szereplése elhárította a veszélyt, hogy Magyarország nem csatlakozhat az Európai Unióhoz. Lényegében ugyanígy fogalmaz a spanyol katolikus-konzervatív ABC is, amely szerint a MIÉP kiesése megnehezítheti a kormányalakítást a Fidesznek, de "megkönnyítheti Magyarországnak az EU-integráció utolsó szakaszát, mivel az EU-ban rosszul fogadnák Csurka és hívei idegengyűlöletét és nacionalizmusát egy belépésre váró ország kormányában".

Az eredményt magyarázó okok között a Le Monde Orbán erősen nacionalista hangütésű kampányát említi, amely nyugtalanságot keltett a szomszédok és egyes európai vezetők körében. Több kommentár utal arra, hogy a választás még nem dőlt el. A The New York Times szerint az eddigi eredmények semmiképpen sem tekinthetők véglegesnek. A Financial Times úgy fogalmaz, hogy a középjobb magyar kormánynak küzdenie kell a hatalom megtartásáért. A Neue Zürcher

Zeitung csak annyit állapít meg: a bonyolult választási rendszer nem kedvez a kis pártoknak, a két nagy uralja a magyar politikát. Ugyanakkor az olasz Corriere della Sera azt tartja fontosnak kiemelni: a magyar választók nagy részében süket fülekre talált Orbán Viktornak az a felhívása, amelyben a múlt és a jövő, illetve a demokrácia és a diktatúra közötti választásra sarkallta a lakosságot. A La Repubblica pedig kísérteties hasonlóságot lát Orbán és Silvio Berlusconi között: a politika mindkettejük számára főleg marketingtevékenység, fitnesz, hivalkodás a látszattal. A kormányzás szerintük olyan, mint egy vállalat irányítása, ahol a hűség és a hovatartozás számít.

Ahogy a The New York Times megjegyzi: a választók nem anynyira az egyes kérdésekben foglaltak állást, hanem arról mondtak véleményt, mit gondolnak Orbán Viktorról és a Fideszről. A német Handelsblatt szerint a fiatal demokraták elveszítették a friss politikai nemzedék nimbuszát, amióta kiderült, hogy a korrupcióval és a pénzügyi afférokkal szemben éppoly kevéssé immúnisak, mint a korábban kormányzó szocialisták. A tudósító úgy ítélte meg, hogy az Orbán-kabinet a magas adóbevételekből választási ajándékokat osztogat, ugyanakkor elhalasztotta a régóta esedékes reformokat, például az egészségügy és az oktatásügy átalakítását. A társadalom sokat emlegetett polarizálódása kapcsán érdekes a Frankfurter Allgemeine

Zeitung sok éve Magyarországon élő tudósítójának az észrevétele, aki egy szocialista, illetve egy jobboldali középosztálybeli családot bemutatva arra a következtetésre jut: mesterséges a kettészakítás, az "ellenséges tömbök" valamennyi társadalmi rétegből kikerült választóit sokkal több köti össze, mint amennyi elválasztja.

A szomszédos országok, illetve a visegrádi csoport tagjai közül a cseh sajtóban jelent meg több kommentár is. A liberális Mladá Fronta Dnes úgy látja, hogy amennyiben az MSZP és az SZDSZ megegyezik, ők alakíthatnak majd kormányt. A Hospodárské Noviny szerint Orbánnak - aki tehetséges politikus - "az újraválasztás utáni vágya valószínűleg elborította elméjét, amikor éppen a nacionalista kártya előhúzásával próbálta meg legyőzni baloldali ellenfeleit". A lengyel Rzeczpospolita véleménye az, hogy bár még semmi sem dőlt el, ám a baloldalnak biztosabbak az esélyei a kormányalakításra az SZDSZ támogatásának köszönhetően. Grigorij Meseznikov, a szlovákiai közügyek intézetének igazgatója MSZP-SZDSZ kormányt jósol, valamint hogy ennek nyomán Budapest és Pozsony viszonyában is kedvezőbb helyzet áll elő.

A határon túli magyarság véleményét megjelenítvén a Krónika című erdélyi napilap főszerkesztője, Bakk Miklós politológus úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a kedvezménytörvényt kormányváltás esetén várhatóan az új kabinet is érvényben levőnek és végrehajtandónak tekinti majd. Lényeges viszont az Orbán-Nastase paktum sorsa, mivel a kampány idején a szocialisták részéről elhangzott, hogy felül akarják azt vizsgálni, ám ez egyfajta külpolitikai felelősségvállalás is a két ország kapcsolatában. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az egész Kárpát-medence számára rendkívül fontos üzenet az, hogy a magyar választók egyértelműen visszautasították a szélsőséget, és nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt az a szélsőséges párt, amelynek korábban bejutást jósoltak. Meggyőződését fejezte ki, hogy ha MSZP-SZDSZ koalíció alakíthat kormányt, "jól tudunk majd együttműködni a bennünket közösen érintő kérdésekben". Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy a VMSZ a továbbiakban is egyforma távolságot kíván tartani a meghatározó magyarországi pártoktól.