Külföldi lapszemle
Stuttgarter Zeitung
Paul Kreiner a VIII. kerületben tett látogatásáról beszámolva kiemeli: a demokráciával szembeni magatartásról van szó a választásokon, s nem arról, a polgári jobboldal, vagy a szocialisták győznek-e. A kerületben Juharos Róbert, a visszaválasztásáért küzdő jelölt Orbán Viktort a társadalmat megosztó, de karizmatikus és tehetséges, magasra törő egyéniségnek jellemzi. Arra a kérdésre, hogy választóit mi érdekli leginkább, a jelölt azt feleli, az, hogy mi lesz a bérekkel és a nyugdíjakkal. A szabad demokrata polgármester, Csécsei Béla szerint a sikeradatokat nem kell szó szerint venni; a minimálbért emelték, de a pénzt a helyi hatóságoknak kell előteremteni hozzá, és az iskolákban a takarítónő ugyanannyit keres, mint a tanítók. A kormány fokozta az ország megosztottságát. A kormány a politikai szembenállást közvetlenül erkölcsinek tünteti fel, "mintha arról volna szó, ki a jó és ki a rossz magyar". Kéri László politológus szerint nem az a fontos, hogy melyik nagy párt nyeri a választásokat, hanem az, melyik lesz a harmadik erő. A most baloldalinak számító SZDSZ, vagy a magát radikális nemzetinek tartó MIÉP, amely szélsőségesen jobboldali, antiszemita és idegenellenes párt.
Dow Jones International News
A magyar választási rendszer bonyolultsága és a még határozatlan választók nagy száma miatt április 21-e előtt a befektetők valószínűleg nem fogják tudni, mely párt vagy pártok alakítják meg az új kormányt. Az eredmény befolyásolja a részvények és a kötvények árfolyamát, a beruházásokat, a privatizációt és az EU-csatlakozást. Ha a szélsőjobb MIÉP bejut a parlamentbe, félő, a Fidesz kénytelen lesz támaszkodni rá, hogy hatalmon maradhasson. A kisebbségi kormányzásnak nincs hagyománya Magyarországon. Mindkét esetben lényegesen nő a Magyarországgal kapcsolatos politikai kockázat. Ha a Fidesz vagy a szocialisták szilárd többségi kormányt tudnak alakítani, a gazdaságpolitika várhatólag józan marad, mondja a New York-i Lehman Brothers vezető szakértője. A szélsőjobb sikerének valószínűségét 10 százalékra becsüli, míg a nagy pártok többségi kormányzásáét 75 százalékra.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Gazdaságilag jól megy a három, csatlakozásra váró éllovasnak, de a politikai kép kevésbé rózsaszínű. Ebben a túl öntudatos Orbán miniszterelnök is ludas. A státustörvény és a Benes-dekrétumok ügyében való tevékenységét a választási taktika magyarázhatja, de államférfiúi erényeit és diplomáciai érdemeit nem dicséri. Az Orbán-kormány rövid távú előnyért meggondolatlanul kérdésessé tette a szomszéd országokhoz való viszonyban a hosszú távú bizalmat. A nemzeti-konzervatív Orbán előnyben van kissé a fiatal választók körében, de a gazdaság hangulatát mutató barométer szerint Medgyessy orrhosszal vezet. Hasonlóképpen az értelmiség körében. Az Orbánnal való elégedetlenséget az magyarázza, amit elmulasztott. Nem kezdeményezett reformokat, és a közületi gazdasági döntések átláthatósága nem nőtt, hanem romlott. A politika gazdasági befolyása erősödött, újraállamosítottak vállalatokat, az adók magasak. Sok vállalkozó a színtelen, de hozzáértő bankárban reméli megtalálni a szövetségesét.
