Külföldi lapszemle

Vissza a főáramba



A vezető gazdasági lapok közül a konzervatív amerikai The Wall Street Journal Europe kiadása szerint bizonyos mértékig sikerrel járt a Fidesz stratégiája, amellyel el akarta szívni a szélsőjobboldal szavazóinak egy részét anélkül, hogy szalonképessé tette volna pártjukat, de "Orbánnak ez a módszere valószínűleg nagyon fontos szavazatokba került neki a politikai élet főáramában, és ezeket viszsza kell tudnia szerezni, ha meg akarja nyerni a második fordulót." A Financial Times úgy fogalmaz, hogy a szocialisták szerény győzelme megóvta Európát a konzervatívok és a szélsőjobb újabb koalíciójától. A brit pénzügyi lap szerint Orbán vezetési stílusában vannak tekintélyelvű elemek, s árellenőrzés, protekcionizmus, sőt reprivatizáció veti árnyát az egyébként liberális gazdaságpolitikára. A gazdaság jól teljesít, de a kormány nem épített az elődeiktől örökölt strukturális reformokra. Ha a szocialisták a második fordulóban győznek, rendbe kell hozniuk a költségvetést, fel kell éleszteniük a közszférát - valamint a pártjukat is korszerűsíteniük kell, mert ha nem nyernek egyértelműen, ez csak a kommunista múltra való asszociáció miatt lehetséges. A La Tribune francia gazdasági-politikai szaklap kétségesnek tartja, hogy a vasárnapi baloldali dinamika elegendőnek bizonyul-e Orbán kimozdítására, aki a méltányosnál is jobb gazdasági mérleggel büszkélkedhet. Medgyessy a lap szerint bölcsen nem vitatja az eredményeket, inkább a javak újraelosztásának területén támadja a kormányt. Figyelemre méltónak tartja a La Tribune azt is, hogy fel akar hagyni az "erős forint" politikájával, ami az elégedetlenkedő magyar exportőröknek szól. A német Handelsblatt úgy látja, hogy a konzervatívok arrogáns és önelégült hatalomgyakorlása sok választót riasztott el. Ráadásul ők sem voltak mentesek a korrupcióktól és a pénzügyi botrányoktól. A polgárok pedig pontosan észlelték azt is, hogy az Orbán-kormány vitathatatlan reformsikerei ellenére elhalasztott sok korszerűsítési tervet.

A Handelsblatt szerint a szocialisták az uniós tagság kérdésében talán még rugalmasabbak is lesznek a még hátralévő csatlakozási tárgyalásokon, mint a konzervatívok. A The Wall Street Journal ezt úgy fogalmazza meg, hogy a szocialisták hajlamosabbak lesznek engedni az EU-nak például a munkaerő-piaci ügyekben, amivel "hosszabb távon aláássák Magyarország befektetésvonzó munkaerő-piaci rugalmasságát". Az amerikai lap megállapítja, hogy a piacok az utóbbi időben kissé csalódtak a kormányban, ugyanakkor a szocialista párt kormányzását sem várják felhőtlen örömmel. A konzervatív orgánum szerint pedig az Európai Unió "feltehetően akaratlanul, de a szocialisták ügyét mozdította elő azzal, hogy számos kérdésben bírálta a kormányt (a megfelelő szociális párbeszéd elmulasztásától kezdve a romaprobléma kezeléséig)".

Európai kitekintéssel közelíti meg a magyar választásokat a Der Standard című liberális bécsi lap is, amely szerint a portugáliai választások után két tendenciát véltek felfedezni az elemzők. Egyfelől azt, hogy a szociáldemokrata kormányokat jobboldali konstellációk váltják fel, másfelől pedig, hogy tovább erősödnek a jobboldali populista és szélsőjobb erők. Magyarországon azonban nem folytatódott ez a trend. A Der Standard szerint ugyanakkor a szélsőjobboldali veszély nem szűnt meg: a politikát és a médiát áthatotta az a szellem, amely jelentéktelen színben láttatja, veszélytelennek tünteti fel, sőt jóváhagyólag tűri a radikális jobboldal módszereit. Visszaszorítani azért is nehéz őket, mert a közép-európai ideológiai táj alaptendenciáihoz tartoznak: a hazafiság Miskolctól Milánóig újra és újra átlendül nacionalizmusba és az idegenekkel szembeni irigységbe. A kommentár szerint a magyar választások eredménye azonban nem a két nagy európai párttábor valamelyikének tartós előnyét vetíti előre, hanem az alternatívákra való hajlamot jelzi. A fő üzenet pedig az, hogy Magyarország megérett az Európai Unióra, és egyben csökkent a bővítés elleni érvek száma.



EU: megkönnyebbülés



Ezzel szemben a The Times a baloldal előretörésének irányzatát fedezi fel Közép-Európában, miközben a térség az uniós csatlakozásra készül. Mindez a brit orgánum szerint azt jelzi, hogy az itt élők egyre inkább aggódnak a gazdagok és szegények közötti, növekvő szakadék miatt, s attól tartanak, hogy az még inkább szélesedni fog az uniós csatlakozással. Ugyanakkor a baloldali pártokra a szavazók úgy tekintenek, mint az uniós csatlakozás politikai védelmezőire - írja a The Times. A The Independent brüsszeli tudósítója szerint az EU illetékesei megkönnyebbüléssel fogadták az eredményeket. A liberális lap szerkesztőségi cikke pedig úgy fogalmaz, hogy akárki nyerje is a második fordulót, a következő kormány centrista jellegű lesz. A Frankfurter Rundschau - miközben megállapítja, hogy a MIÉP kiesése a parlamentből talán a demokratikus érettség jele - azt is hozzáteszi: ha a Nyugat egy kalap alá veszi a közép-európai reformállamokat, gazdasági gyarmat érzését keltve az ott élő emberekben, és figyelmen kívül hagyja a nemzeti sajátosságokat, akkor ez a magatartás gyorsan megváltozhat. A Il Sole 24 Ore olasz lap viszont nem lát veszélyeket. Leszögezi: a magyar gazdaság rendkívül élénk, és az új kelet-európai demokráciák közül a legfelkészültebb arra, hogy állja a versenyt az unióban. "Győzzön akár Orbán, akár Med-gyessy, Budapest biztosan halad kijelölt útján."



Közép-Európa nyugalma



A közép-európai régió egyes lapjai azonban más pártpreferenciákat állítanak fel. A Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai lap kommentárja szerint, ha a szocialista-liberális koalíció négy év után visszatér, velük együtt visszatér a nyugalom is Közép-Európába. Orbán kormányával - véli a lap - a veszélyes nacionalista hangnem is távozna a magyar politikából, a magyar európaiság kerülhet előtérbe, az egységes Európa kialakítása, ami a szomszédok számára is megnyugvást jelenthetne. A konzervatív Lidové Noviny szerint a változás talán tetszene Brüsszelnek, ám valójában nem történik semmi más, csak az, hogy egy olyan országban, amely megváltoztathatatlanul az Európai Unióba tart, az egyik demokratikus párt legyőzte a másikat. A cikkíró nem tartja kizártnak, hogy amennyiben a szocialisták alakítanának kormányt, mostani, a visegrádi együttműködést támogató álláspontjukat megváltoztatnák, amennyiben az akadályozná Magyarország uniós csatlakozását. A lap arra is emlékeztet, hogy a magyar baloldal szintén kritikusan viszonyul a Benes-dekrétumokhoz, és csak azért bírálta Orbánt, mert a kérdéssel a lehető legrosszabb időpontban hozakodott elő.

Az orosz Rosszijszkaja Gazeta szerint a balközép pártok valószínűsíthető választási győzelme kedvező Moszkva számára: a magyar-orosz kapcsolatok minőségi változáson mehetnek keresztül, s elérhetik legalább azt a dinamikus szintet, amelyet Oroszország Varsóval és Pozsonnyal alakított ki az elmúlt időszakban. A szlovák Sme szerint Közép-Európa számára a legnagyobb győzelem az, hogy a MIÉP nem jut be a parlamentbe. A liberális orgánum úgy véli, hogy Orbán az utóbbi időben a kedvezménytörvény kitartó védelmezésével és a Benes-dekrétumok kérdésének megnyitásával feszültséget teremtett Közép-Európában. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke ugyanakkor arra hivatkozott, hogy pártjának a szocialisták kormányával volt már negatív tapasztalata az alapszerződésről folyó tárgyalások idején. "Ha az ilyen kétarcú politika folytatódna, az minimum a kormány és az adott kisebbség szintjén rontaná a kapcsolatokat" - véli Bugár.



Határontúliak aggodalma



A romániai sajtókommentárokban egyelőre nem foglalkoznak azzal, hogy az MSZP adott esetben az Orbán-Nastase megállapodás felülbírálatára készül, jóllehet Kovács László a Krónika című erdélyi lapban is megerősítette, hogy a megegyezés jogszerűsége megkérdőjelezhető. Ugyanakkor kijelentette azt is, hogy az MSZP, ha kormányt alakíthat, folytatni fogja a kedvezménytörvény végrehajtását. A Krónika vezércikke ugyanakkor megállapítja, hogy Medgyessy kijelentése, miszerint tízmillió és nem kétszer ötmillió állampolgár miniszterelnöke kíván lenni, egy nemzetpolitikai prioritást jelöl meg, azt a tételt, amely szerint első az ország, s utána következhet a nemzet is. Csakhogy - írja a Krónika - ország és nemzet kérdése nem igazán állítható ilyen sorrendbe. A romániai Magyar Szó is Medgyessy kijelentésére reagál, arra a következtetésre jutva, hogy a nemzeti egységesítési folyamatot a törvényesség határain belül igazán kár lenne félbeszakítani. "Jó az, ha megbukik a pökhendiség, a kizárólagosság, az ,én mindent jobban tudok, mint bárki más' típusú attitűd, és kissé tisztességesebb, demokratikusabb lesz a közélet abban az országban, amely valahol a mienk is. De egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy az anyaország továbbra is olyan szorosra fűzi a szálakat a nemzetrészek között, amint azt az Orbán-kabinet - persze néha vitatható módon, de kitartóan - próbálta tenni" - fogalmaz a Romániai Magyar Szó cikkírója