Lengyel agrárfélelmek

A Magyarország és az EU közötti agrárkereskedelmi kedvezmények kiterjesztéséről e héten kötött megállapodás gyengíti a lengyel exportőrök helyzetét az uniós piacon - panaszolja a Gazeta Wyborcza. A júliustól hatályba lépő új szabályok 77-ről 95 százalékra emelik a vámmentes termékek részesedését a magyar agrárkivitelből, teljes szabadságot megvalósítva például a bárányhús, a méz és egyes zöldség- és gyümölcstermékek esetében, továbbá jelentősen bővítve a baromfi- és élőmarha-kivitel lehetőségeit. Cserébe a magyar behozatalban 54-ről 85 százalékra emelkedik a vámmentes rész aránya.

Miközben Budapest leépíti az agrárkereskedelem korlátait, Varsóval döcögve haladnak e témában a tárgyalások. A lengyel fél - tudva azt, milyen fontos Brüsszel számára a legnagyobb tagjelölt piaca - a csatlakozási tárgyalásokon kapott engedményektől teszi függővé az előrelépést. A fő vitapont a gabona: a varsói agrártárca szerint e téren még a vámok fokozatos csökkentése is azzal fenyeget, hogy az uniós behozatal elönti a lengyel piacot. A mezőgazdasági lobbi állítólag azt szeretné elérni, hogy ezen termények védővámja az uniós csatlakozást követő első években is fennmaradjon. Ez egyfajta ellentételezése lenne annak, hogy Brüsszel csak fokozatosan kívánja az új tagországok termelői számára elérhetővé tenni a közvetlen agrártámogatásokat.

Varsó más téren is keresi a lehetőségeket, amelyekkel a várható versenyhátrányt kompenzálhatná. A múlt héten vált ismertté Jaroslaw Kalinowski agrárminiszter azon elképzelése, amely lényegesen olcsóbbá tenné a belföldi gazdák számára a földvásárlást; ezt megfigyelők egyértelműen az uniós támogatási ajánlatra adott egyfajta válaszként értékelik. A lengyel érdekek érvényesítését szolgáló eszközök között ezenkívül olyan "hagyományos fegyverek" is szerepelnek, mint az egyes agrártermékekre a napokban bevezetett - Magyarországot is érzékenyen érintő - vámpótlék. (TG)