Mozgalmas hetek

Mozgalmas hetek vannak mögöttünk, és mozgalmas hetek elé nézünk. A kormányzásra készülő szocialisták és szabad demokraták az elmúlt napok történései szerint készek arra, hogy az 1994 és 1998 közötti konfliktusaik tapasztalataiból kiindulva új alapokon alakítsák kötelező együttműködésüket. A leendő koalíció szűkös többségre építhet, ami feltétlenül indokolttá teszi, hogy a kormányzó pártok pontosan tisztában legyenek a körülmények hatalmával.

Az MSZP-SZDSZ páros pártjai kizárólag abban az esetben lehetnek sikeresek, ha nemcsak önmaguk szempontjaival, hanem társuk érdekeivel is maximálisan és minden pillanatban számolnak. A ki kit győz le megközelítés - amely különböző mértékben bár, de mindig érvényesült a kormányzó partnerek között - alkalmazása ezúttal veszélyes lenne. Innen nézvést kifejezetten érdekes az is, hogy a hallatlanul erős ellenzéket alkotó és a frakciószintű szétválás ellenére szoros együttműködésben gondolkodó Fidesz-MDF milyen stratégiát választ. Magyarán: a jobboldalon négy évre terveznek-e - ebben a pillanatban ez látszik valószínűbbnek, de a taktika még formálódik -, vagy minden lehetséges alkalmat kihasználva megkísérlik mielőbb megbuktatni ellenfelüket.

Az MSZP és az SZDSZ ezekben a napokban tartja a kormányzás főpróbáját. Ha a koalíciós tárgyalásokat súrlódások nélkül képesek lesznek mindkettejük megelégedésére abszolválni, az bizakodásra adhat okot a jövőre nézve. Figyelemre méltónak tűnik, hogy a tárgyalásokba bonyolódott felek most szorosabban zárnak, mint azt az elmúlt négy esztendőben erre edzett Fidesz tette. A szabad demokraták és a szocialisták csak módjával űzik a kiszivárogtatós játékot, így még nincsenek holtbiztos információk arról, mely elképzelések lesznek kiemelt jellemzői a leendő kormányprogramnak, hogyan alakul a kormányzati struktúra, és mely tárcák felügyelete mely párthoz kerül. (A politikusok visszafogottsága persze nem akadályozza meg azt, hogy verziók tömkelegében csemegézhessen a gyanútlan érdeklődő.)

A konzultációk eredményességéhez ugyanakkor nem férhet kétség. A programokban fellelhető eltérésektől függetlenül nyilvánvaló, hogy az MSZP és az SZDSZ útja immár hosszú távon is azonos irányba vezet. (GA)