Jó hír: a szabad választások újkori magyarországi fejezetében minden eddiginél több választó adta le szavazatát. Az üzleti élet számára jó hír, hogy nem kell számolni a MIÉP kormányzati szerepével, amitől a gazdaság szereplői, a hazai és külföldi befektetői körök a leginkább tartottak.

Lapzártakor a két vezető párt kiélezett, fej fej melletti küzdelmét figyelve biztosra csak az vehető, hogy a győzelem a második fordulóban fog eldőlni.

Az első forduló végleges eredményei ismeretében is mélyebb elemzést igényel majd annak megmagyarázása, mi történt az utolsó napokban, mitől fordult meg a trend, amely még a legutolsó közvélemény-kutatásokon alapuló előrejelzések szerint is a Fidesz-MDF-lista meggyőző fölényét mutatta az MSZP-vel szemben. Mindkét párt szavazatpotenciáljának feltételezhető maximumát hozta, e tekintetben mindkét párt sikeresen abszolválta az első fordulót.

A Fidesz vezette választási koalíció negyven százalék feletti teljesítményét értékelve elmondható: az Orbán-kormány a gazdasági konjuktúra kedvező hátszelével támogatva sikeresen építette ki politikai, gazdasági, társadalmi hátterét. A nemzeti retorika és a nemzeti szimbólumok előtérbe helyezésével, jól hangzó célok piedesztálra emelésével - olimpia - érzelmileg is magához kötötte, s mozgósítani tudta potenciális szavazóbázisát. A Fidesz saját zászlaja alá vonzotta szinte a teljes jobboldali szavazótábort, köztük a volt kisgazda, illetve a MIÉP és a Fidesz között hezitáló szavazókat. Ebben kiemelkedő szerepe volt Orbán Viktor politikai képességeinek, s tegyük hozzá: a nemzeti radikálisokat verbálisan eredményesen megcélzó Kövér Lászlónak.

Az MSZP - elsősorban az Orbán-kormány négy évének veszteseit megszólító politizálásával - sikeresen növelte táborát, s erőteljes kormánybírálatával, a kormányváltó hangulat generálásával föltehetően az utolsó napokban a bizonytalanok sorából állított maga mellé nagyszámú protest szavazót.

Rossz hír: a minden eddiginél nagyobb számban mozgósított szavazók minden eddiginél megosztottabb képet festenek le a magyar társadalomról. Ez önmagában még nem lenne baj. A baj az, hogy szinte minden vonatkozásban mély, s átjárhatatlannak tűnő szakadék választja el egymástól a két tábort. Akármilyen eredményt is hoz a választások második fordulója, a következő politikai kurzus eminens feladata lesz hozzálátni az árkok betemetéséhez.

Az első forduló szoros eredménye előrevetíti: rendkívül kiélezett, "farkasüvöltő" harc várható a végső győzelemért. Új helyzetet teremthet a valószínűsíthető MSZP-SZDSZ választási koalíció, illetve a zászló nélkül maradt MIÉP-es tábor további aktivizálása a Fidesz-MDF választási szövetség mellett. Aminek nyilvánvalóan ára lesz.

Az üzleti élet élet, a magyar gazdaság és annak külföldi megítélése szempontjából megnyugtató, hogy mindkét tábor kellő támogatotsággal és elfogadottsággal rendelkezik ebben a körben,- amelynek megosztottsága nagyjában és egészében megfelel az országos átlagnak -, s ez a tény megfelelő alapot szolgál kormányzásukhoz.

Végül is: nincs rossz alternatíva a második fordulóban, s ez a legjobb hír.

Bánki András