Boronkay Tamás: Kamatbűnbak

Sok átalakuló ország jegybankjának elnöke elégedett lenne a mindössze 3 százalékos inflációval büszkélkedő lengyel Balcerowicz székében. Sok átalakuló ország pénzügyminisztere felettébb elégedetlen lenne a lengyel Belka székében. 18 százalékos munkanélküliség, a stagnálást éppen meghaladó növekedés, nagy költségvetési deficit.

Hasonló esetben sok pénzügyminiszter a jegybankra mutat. "Minden baj fő oka a magas kamat." Sok jegybankelnök pedig erre azt válaszolja: "Azért magas a kamat, mert nagy a deficit." És megkezdődik a kormány vitája a jegybankkal.

Akárcsak Lengyelországban, ahol immár több éve tart, most is, pedig "történelmi mélyponton" van a reálkamat, 6,5 százalékponttal haladja meg az inflációt.

A kötélhúzás új szakasza kezdődik ma a lengyel szejmben. Vitára bocsátják a kormánykoalíció pártjai által beterjesztett, de a külföldi kritikáktól tartó kormány által nem támogatott és elfogadása esetén elnöki vétóra számító törvényjavaslatot, amely felduzzasztaná a renitens monetáris tanács létszámát, így kényszerítve ki az áhított kamatcsökkentést. Csehországban az ottani alkotmánybíróság ejtette ki a jegybank önállóságát sértő törvényi passzusokat.

Magyarországon is volt konfliktus a korábbi jegybankelnök és a kormány között, de főként politikai természetű. Most László Csaba leendő pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök együttműködési készségükről biztosítják egymást, noha tegnap a pénzügyminiszter-jelölt megpendített némi bírálatot a sávszélesítéssel kapcsolatban. Magyarországon is erősödött a forint az utóbbi egy évben, de feleanynyira, mint a zloty Lengyelországban. A magyar gazdaság, ha mérsékelten is, de növekszik, a deficit, legalábbis eddig, tartható keretek között volt, a reálkamat pedig egyenesen alacsony. Az pedig szerencsére (még) a hipotézisek világába tartozik, hogy mi lenne, ha a deficit nagyon megugrana.