Leértékelt várakozások

Nem sok biztatót tudtak mondani az eurózóna és az unió pénzügyminiszterei a hét végén, amikor két napra összeültek Koppenhágában. Inkább szőnyeg alá söpörték a gondokat, egyetlen tagállamot sem állítottak pellengérre, amiért a költségvetési hiány a GDP bűvös három százalékához közelít - vagy esetleg már túl is lépte azt, mint Portugália esetében. Ehelyett inkább ismét hitet tettek a mellett, hogy a stabilitási paktumot nem lehet felhígítani.

Csakhogy a gondok ettől függetlenül tovább léteznek. Portugália esetében már életbe léptek a büntető automatizmusok, a folyamat novemberre teljesedik ki. Az ugyancsak szorongatott helyzetben lévő francia, német, olasz költségvetés mozgásterét pedig tovább srófolta a hét végén közzétett előrejelzés, amely szerint az unió idei gazdasági növekedése valószínűleg jócskán elmarad a tavaszi bizottsági várakozásoktól (1,4 százalék), nem éri el az egy százalékot sem. Vagyis csökkennek a remélt központi bevételek, a kormányoknak még szűkösebben kellene tervezniük kiadásaikat.

A számottevőbb növekedési gyorsulás az optimistább várakozások szerint is csak a jövő év első felében indulhat be, s a csúszás következményei máris érződnek. Franciaország pénteken bejelentette, hogy 2004-re nem fogja tudni biztosítani az egyensúlyi költségvetést, amit ugyancsak megkövetel a stabilitási paktum. Németországnak a pénzügyminiszterek kínáltak mentőövet, amikor jelezték, hogy a paktumban engedélyezett speciális körülménynek tekintik az árvízi kiadásokat, s ezeket a többi költekezéstől külön lehet kezelni. A berlini büdzsé hiánya így egyelőre a három százalék alatt maradhat.

A paktum eresztékei viszont recsegnek-ropognak. A pénzügyminiszterek eltökéltsége ellenére egyre több súlyos gyakorlati érv szól a mellett, hogy a megállapodás szigorú kötöttségeit és határidőit újragondolják az eurózóna tagjai. (LG)