Sorsdöntő agrártárgyalások
Nem tudni, mennyire nyilvánvaló a magyar gazdák előtt, de sorsukat hosszú időre meghatározhatják a következő hetek csatlakozási agrártárgyalásai Brüsszellel. Eldőlnek ugyanis a belépés utáni támogatási feltételek, és véglegessé válnak a több stratégiai ágazatot alapvetően érintő termelési kvóták is.
Bár a hivatalos nyilatkozatok idehaza igyekeznek nyugalomra inteni, a helyzet kétségkívül most is súlyosnak tűnik, és az események irányítása nem a mi kezünkben van. Ha itt valaki diktálhat, az továbbra is a brüsszeli bürokrácia lesz, amely viszont kizárólag az uniós költségvetési érdekeket helyezi előtérbe. Agrárfronton sajnálatos módon a csatlakozás nagyszerűnek mondott ügye puszta pénzügyi kérdéssé silányult: a sorozatos agrárválságokkal küzdő EU-ban arra keresik a választ, miként lehetne az új tagokat úgy felvenni, hogy az aktus minél kevesebb mezőgazdasági kiadással járjon.
A nagyvonalúságot teljes mértékben nélkülöző uniós viselkedés miatt az már régóta eldőlt, hogy az agráriumban a csatlakozást Magyarországon sem követi majd Kánaán, pedig az integrációs tárgyalásoknak számos korábbi nyilatkozat szerint még ennek reményében indultunk neki. A közvetlen kifizetéseknél megnyilvánuló támogatási diszkrimináció mostanra azt is egyértelművé tette, hogy Brüsszel a dotációk elosztásánál a magyar gazdákat minden tiltakozásunk ellenére sem kívánja a már benn lévőkkel egyenrangúként kezelni, miközben az EU-s tagsággal járó kötelezettségeket teljes mértékben kiterjesztené. A kvóták körüli vita ráadásul azt is megmutatja, hogy az uniónak többlettermékekre sincs nagyon szüksége, sőt sokak szerint a bővítéssel inkább új agrárpiacokat kívánna szerezni. A termelési korlátozások viszont Magyarországot később olyan helyzetbe hozhatják, hogy egyes alapvető árucikkekből nettó importőrré válhat, ha a belső fogyasztás az életszínvonal emelkedésével növekszik.
Ilyen körülmények között a kormány különös felelőssége, hogy a hátralévő tárgyalásokon minden korábbinál keményebben képviselje a magyar érdekeket. Egyre inkább fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy a hazai termelők jelentős része a belépéssel nem nyerhet. Így pedig nehéz lesz őket meggyőzni arról, hogy a jövő évi népszavazáson az EU-s tagságra igennel voksoljanak.
