Az iraki dokumentum után

Egy jottányival sem lett áttekinthetőbb a helyzet azután, hogy Irak szombaton leadta az ENSZ és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bagdadi képviselőinek a tömegpusztító fegyvereiről, pontosabban azok nemlétezéséről szóló, csaknem 12 ezer oldalas jelentését. Hans Blix, az ENSZ-ellenőrök vezetője holnap ad menetrendet a Biztonsági Tanácsnak arról, hogy mikor, milyen ütemezésben tudja a testület elé terjeszteni a dokumentumköteg egyes darabjainak arabról angolra fordított változatát; december 16-a előtt nem is állít össze előzetes jelentést sem a teljes paksamétáról. Irak a maga ver-ziójához ragaszkodik, amely szerint nincs sem nukleáris, sem vegyi, sem biológiai fegyvere, ahogyan ezek előállítására irányuló programjai sincsenek, célba juttató eszközökről már nem is beszélve. Hogy mit kell a nincsen 12 000 oldalnyit részletezni? Talán egyszer kiderül.

Washington látatlanban kétségbe vonja az iraki állítást. A "látatlan" ezúttal a dokumentumra vonatkozik; különben a Fehér Ház váltig állítja, hogy hírszerzésének bizonyítékai vannak az iraki tömegpusztító fegyverek meglétére. E bizonyítékokat azonban megtartja egyelőre magának. Mindemellett az amerikai kormányzat mintha azokat is igyekezne újabban elbizonytalanítani, akik eddig biztosra vették, hogy állhat bármi az iraki önigazolásban; a hadigépezet már meglódult, és azt semmi sem állíthatja le. Bush elnök még az eddigi vonalnak megfelelően időigényesnek nevezte a bagdadi iratköteg áttanulmányozását, és szóvivői is azt hangsúlyozták, hogy ha az hamis információkat tartalmaz, vagy lényeges információt nem tartalmaz, akkor úgy tekintik, mint ami érdemben megsérti a BT 1441-es határozatát - ez esetben az USA nekilát Huszein "lefegyverzésének". Kormányzati forrásokból viszont a CNN úgy értesült, hogy a BT-határozat érdemi megsértésére hivatkozva az USA nem fog katonai akciót indítani Irak ellen. Van más hivatkozási alapja? (SzH)