Feszített költségvetés

Észre sem vettük, úgy elrepült az elsőĄhónap a költségvetésben. A számok egyelőre semmi rendkívüliről nem árulkodnak. Abban mindenki egyetért, hogy a 4,5 százalékos egyenlegre vonatkozó célkitűzés feszített, ezt a társadalombiztosítási alrendszer hiányának kissé gyors indulása is jelzi. A gazdálkodás eredményét leíró számok egyelőre keveset mutatnak, mindazonáltal - sajnos - kevesen hiszik el, hogy a GDP 4,5 százalékára tervezett költségvetési hiány valóban tartható lesz.

Kérdés: mennyi aduja, titkos tartaléka maradt a kormánynak. Egyelőre nehéz megítélni, hogy puskaporának mekkora részét áldozta be a költségvetés összeállításakor a képviselői többletigények kielégítésére, s mennyi évközi tartaléka maradt.

Az tisztán látszik, hogy a kormány által alkalmazott gazdaságpolitikai mixnek fontos eleme az államkassza egyensúlyának visszaállítása. Ezt a GDP-arányos kiadásoknak a bevételeknél erőteljesebb mérséklésével kívánja elérni a 2003-as költségvetés. Az elsődleges egyenleg jelentős javításában pedig a központi szerepet a magánosítás felgyorsítása játssza, ám a tervezett, de nem szívesen reklámozott privatizációs bevételek egyre nagyobb hányada forgácsolódik szét az időközben szerzett lékek betömésére.

Az eredeti tervekben még az MFB Rt. számai is jól mutattak, hiszen az idén már jóval kevesebb állami feladat megoldását varrták volna a nyakába. Időközben mintha ezen a fronton is visszavonulót fontolgatna a költségvetési szigorért felelős pénzügyi vezetés.

A gazdasági tárca által kiszivárogtatott, a kis- és közepes vállalkozások élénkítését célzó, 140 milliárdos programtervezet ugyanis épp ezeket a fejlesztési banki "szabad vegyértékeket" vette célba. A büdzsé tartalékának szánt források tehát gyorsan erodálódnak, örök dilemma, hogyan lehet a tervezett költségvetést betartani. Ezért a szakirodalom szerint "a végrehajtó hatalom felelĄs azért is, hogy a jóváhagyott költségvetés az előirányzatokban megtestesülő célok elérése érdekében teljesüljön. A nem megengedett eltéréseknek - legyenek azok bármilyenek is - következményeket kell maguk után vonniuk." (László Csaba: Tépett Vitorlák.) Csak remélni lehet, hogy a gazdaságpolitika művészetének gyakorlása közben a szerző hű marad korábbi megállapításaihoz.