Rizikó nélkül nincs üzlet

Idehaza tipikusnak nem nevezhető karriert épített fel Berkes György. A harmincas évei elején járó fiatalember alighogy elvégezte a középiskolát, vállalkozó lett: világéletében önálló akart lenni. Érettségi után ugyan szülői nyomásra három felsőoktatási intézménybe is jelentkezett, de a tanulmányok meglehetősen hamar abbamaradtak. Az indok egyszerű: úgy véli, hogy az iskolában sok olyan dolgot kellett volna megtanulnia, aminek az életben nem sok hasznát vette volna.

A vállalkozói pályafutás kezdete a kilencvenes évek elejére datálható, s mivel jó üzleti lehetőséget látott benne, kerékpár-kiskereskedelemmel kezdett foglalkozni. Barátjával Szentendrére tették székhelyüket, s minimális kezdőtőkével vágtak bele az üzletbe. Két év múlva azonban szétváltak útjaik, s Berkes György Budapesten folytatta tevékenységét, Olaszországból behozott kerékpárokat érékesített. A vállalkozáshoz szükséges kezdő tőkét magas kamatra vette fel, de - mint mondja - rizikó nélkül nincs üzlet.

Két évre rá, 1994-ben a gyártásba is belevágott, importált kerékpáralkatrészeket szereltek össze a cinkotai telephelyen. Az Olimpia Kft. egymillió forintos alaptőkével kezdte meg működését. Berkes György öccse, Gergely is bekapcsolódott a cég munkájába, s harminc százalékos üzletrészt kapott bátyjától. A társaság ma már nyolcvan embernek ad munkát, s évi százezer darab közép- és közép-felső kategóriába tartozó kerékpárt gyárt, az Olimpia és a Gepida már védett márkanév. Az olcsó biciklik piacáról kivonultak, mivel nagy volt a konkurencia. A budapesti gyárból az európai

piacot látják el, s Berkes György hangsúlyozza, hogy meg kell találni azokat a területeket, ahonnan az egyes alkatrészek ár-érték aránya a legmegfelelőbb.

Tavaly áprilisban vetődött fel az ötlet, hogy az egyik tajvani beszállítópartnerükkel Kínában egy kerékpárgyárat hoznak létre. A tervtől a megvalósításig nem sok idő telt el, hiszen a gyár a közeljövőben megkezdi termelését. Onnan kívánják ellátni a tengerentúli piacokat, ami Magyarországról a tetemes szállítási költségek miatt nem lenne versenyképes.

A kínai cégalapításhoz sok kedvezményt kaptak, ráadásul Kínában a munkaerő is olcsóbb. A kínai beruházást egymillió dollárból tudták megvalósítani, ez Magyarországon 3-4 millió dollárba került volna. A száz főt alkalmazó cégnél idén 350 ezer kerékpár gyártását tervezik, ami három év múlva egymillióra futhat fel, s az ISO 9002-es rendszert a budapestihez hasonlóan a kínai gyárban is kiépítik. A fivérek azon dolgoznak, hogy a nem túl távoli jövőben az Olimpia és a Gepida is az elismert sportmárkák közé tartozzon. Tervezik, hogy Dunakeszin zöldmezős beruházás keretében új gyárat építenek.

Berkes György hangsúlyozza, hogy nem tartozik azoknak a cégvezetőknek a sorába, akik éjjel-nappal a munkahelyükön tartózkodnak. Hét-nyolc órát dolgozik naponta, ugyanakkor a munkaidő lejárta után is töri a fejét azon, hogy lehet egy-egy ötletét megvalósítani. Erősségének tartja, hogy a rendszert képes jól átlátni, egy-egy terv véghezvitelén pedig nem sokáig töpreng, mondhatni a tettek embere. Ötéves korától az UTE-ban jégkorongozott; a versenyszerű sportolást akkor hagyta abba, amikor a napi többszöri edzést már nem tudta összeegyeztetni munkájával. Úgy véli, hogy nemcsak a sportban, hanem az üzleti életben is fontos a kitartás. Minden sportoló célja, hogy sportágában a legjobb legyen, s ez a mentalitás a vállalkozói pályán is kamatozik.