Kiderült, mennyit kell dolgozni egyhavi Netflix-előfizetésért: elképesztő különbségek vannak már Európán belül is

A streamingpiac régóta a digitális szórakoztatás egyik legfontosabb szegmense, a Netflix pedig mára több mint 300 millió előfizetéssel rendelkezik világszerte. A szolgáltatás azonban korántsem egységesen megfizethető: míg egyes országokban alig észrevehető tételt jelent a havi díj, máshol akár többnapnyi munkát is igényelhet a legolcsóbb csomag kifizetése. Egy friss, száz országot vizsgáló elemzés most először mutatja meg részletesen, milyen nagy különbségek vannak a Netflix-előfizetés reális terhe között a világ különböző pontjain.

A kutatás a Netflix Standard, Basic és Premium díjait vetette össze az adott ország mediánbérével, majd kiszámolta, mennyi munkával lehet kitermelni a havi előfizetés árát. Nem a csomagok nominális díjai alapján rangsoroltak, hanem a tényleges teher alapján: vagyis azt vizsgálták, mennyit kell dolgoznia egy átlagos keresetű fogyasztónak a szolgáltatásért. Ez az összehasonlítás sokkal árnyaltabban mutatja be a valóságot, mint a puszta árak összevetése.

A különbségek látványosak. A Netflix Standard csomagját a legkönnyebben Norvégiában lehet megfizetni: 

• egy átlagkeresetű norvég dolgozónak mindössze havi 24 perc munkára van szüksége a Netflix-előfizetés előteremtéséhez,
• Luxemburgban 26 perc, 
• Izlandon 30 perc szükséges ugyanerre, 

vagyis Európa fejlett, magas fizetésű országai dominálják a lista élét. A tíz legkedvezőbb helyzetű ország között találjuk Belgiumot, Hollandiát, az Egyesült Államokat, Szlovéniát és Ausztráliát is, ahol 34–39 perc közötti munkával fedezhető a szolgáltatás. Szlovénia esetében különösen jól látható a kiegyensúlyozott kapcsolat a mediánjövedelem és a csomagár között: alacsonyabb bérszint mellett is aránylag olcsó az előfizetés.

Magyarország a mezőny közepén helyezkedik el: 

Hasonló helyzetben vannak a térség országai is: Romániában 1 óra 57 perc, Szlovákiában szintén 1 óra 57 perc, Lengyelországban 1 óra 47 perc szükséges az előfizetéshez. A balti államok némileg kedvezőbb pozícióban vannak, míg a balkáni országok többsége Magyarországhoz közeli vagy kicsit kedvezőtlenebb időt mutat.

A rangsor végén elsősorban afrikai országok szerepelnek, ahol a Netflix ára a helyi mediánjövedelmekhez viszonyítva akár extrém módon megterhelő lehet. Ruanda különösen kirívó példa: ott több mint 35 órányi munkára van szükség egyetlen havi Netflix Standard előfizetéshez, ami több mint négy teljes munkanapot jelent. Etiópiában 17 órát, Zimbabwében 14 órát, Nigerben pedig 13 órát kell dolgozni ugyanazon szolgáltatásért. A lista alján állók tehát nem feltétlenül a legdrágább Netflix-csomagokat fizetik, hanem olyan bérkörnyezetben élnek, ahol még a viszonylag alacsony havi díj is komoly anyagi terhet jelent.

A Premium csomag esetében még látványosabbak a különbségek: 

A Basic csomag még szélesebb szakadékot mutat: Luxemburgban 17 perc alatt kitermelhető, Ruandában azonban több mint 17 órára van szükség ugyanahhoz.

A teljes rangsor jól mutatja, hogy önmagában a Netflix-csomagok nominális díjai keveset árulnak el arról, mennyire megfizethető a streaming egy adott országban. A szolgáltatás a fejlett gazdaságokban szinte észrevétlen kiadás, míg a világ egyes régióiban komoly luxusnak számít. A különbségeket leginkább a bérszintek magyarázzák, nem pedig a szolgáltatás árazása. A módszertan éppen ezért nem a havi díjak alapján, hanem a „munkaidőben kifejezett ár” alapján rangsorolt – ez pedig sokkal pontosabban mutatja meg a valós megfizethetőségi szintet.

A streamingpiac nemzetközi összevetése újabb látványos példája annak, hogy a digitális szolgáltatások globális terjedése mellett is jelentős különbségek húzódnak a vásárlóerő és a mediánjövedelmek között. Ahogy a Netflix világszerte bővíti tartalomkínálatát és előfizetői bázisát, az ilyen típusú összehasonlítások továbbra is fontos perspektívát adnak ahhoz, hogyan alakul a streaming valódi értéke különböző gazdasági környezetekben.