Csökkenő vonzerő

Az iraki háború árnyékában kevés figyelmet kapnak az amúgy is visszafogottan csordogáló makrogazdasági hírek. Hétfőn a várakozásoknak megfelelően a monetáris tanács változatlanul hagyta az alapkamatot (6,5 százalék) és a jegybank többi kamatát is. A kiadott közlemény szerint az iraki konfliktus hatásai nem veszélyeztetik a hazai pénz- és tőkepiacok, a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását. A gazdasági kabinet szintén foglalkozott a világgazdasági és -politikai helyzettel, és bár a növekedési kilátásokat nem ítéli jónak, tarthatónak látja a kijelölt makrogazdasági pályát.

Hazánk üzleti környezete a következő négy évben - elsősorban a makrogazdasági, adózási és infrastrukturális helyzet miatt - nem javul a versenytársakhoz hasonló mértékben, így relatív pozíciója a működőtőkéért folytatott versenyben romlik - állapította meg az EIU a múlt héten megjelent széles körű felmérésében. Nem sok jóval kecsegtetnek a kilátások sem: az EIU az 52. helyre való visszacsúszást jósolja a következő négy év átlagában, amely - a 60-as mintát tekintve - már egyértelműen a legrosszabbak közé tartozik.

A működőtőke-beáramlásban és annak kilátásaiban ellentmondásos képet fest hazánkról az EIU. A szakértők úgy vélik, hogy Magyarország az újrabefektetett nyereséggel együtt évente 3,5-4 milliárd dolláros évi közvetlen tőkebefektetéssel számolhat középtávon. (Az újrabefektetett jövedelem az elmúlt években 1,5 milliárd dollár körül volt.) Ezzel együtt itt is megfigyelhető bizonyos térvesztés. A közvetlen tőkebefektetések intenzitását jelző mérőszám tekintetében három helyet romlik pozíciónk.

A várakozásoknak megfelelően emelkedett a munkanélküliségi ráta februárban. Utoljára két és fél éve állt 6,4 százalékon a mutató. Ugyanakkor nem csupán a munkanélküliek, hanem a foglalkoztatottak száma is emelkedik, vagyis az adatok az általános gazdasági aktivitás növekedését mutatják. A jelenségnek több magyarázata is lehet. A fiatal munkanélküliek számának emelkedése arra utal, hogy a világgazdasági környezet romlásának hatására kevesebb új munkahely teremtődik, így a pályakezdők elhelyezkedése nehézségekbe ütközik. Valószínű, hogy a reálgazdasági folyamatokon túlmenően módszertani okai is vannak a változásnak, ez pedig nehezíti a számok értékelését. Az év elején a Központi Statisztikai Hivatal lecserélte a korábbi munkapiaci mintát, amely alapján a gazdasági folyamatokat számította. Úgy tűnik, hogy az új kistelepüléseken nagyobb a gazdasági aktivitás, ami a háromhavi gördülő átlagokba fokozatosan "beszivárog". (MI)