Gyorsulás és lazulás
Összességében az elmúlt időszak adataihoz képest kedvező számok láttak napvilágot a múlt héten. A legfontosabb, hogy az előzetes várakozásoknál valamelyest nagyobb mértékben, 3,7 százalékkal növekedett a magyar gazdaság 2002 utolsó negyedévében. Tavaly éppen az utolsó három hónapban volt a leggyorsabb az éves alapú GDP-növekedés, így 2002-ben átlagosan 3,3 százalékos gazdasági bővülést számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A folyamatos gyorsulás ellenére a magyar gazdaság tavaly nyújtotta az elmúlt hat év leggyengébb teljesítményét. A lassulás egyértelműen a nemzetközi konjunktúra romlásának következménye, amit még a választásokra felpörgetett belső kereslet sem volt képes teljesen kompenzálni. A lakossági fogyasztás élénkülése és a kormányzati költekezés folyamatosan növeli az importot, miközben az exportdinamika a korábbinál alacsonyabb szinten stagnál. A növekedés hajtóerejének változását jól mutatják a beruházási adatok is. A feldolgozóiparban tavaly csaknem 10 százalékkal zuhant a beruházási tevékenység, és kizárólag a kormányzati beruházások soha nem látott mértékű fellendülése vitte 5 százalék fölé az összesített mutatót. Az utolsó negyedév adatai viszont kellemes meglepetést okoztak, hiszen a beruházások szerkezete kedvező irányban mozdult el.
Januárban az előzetes adatok szerint 324 millió eurós hiány halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben, valamivel kevesebb, mint 2002 első hónapjában. Ez kedvező jelnek tekinthető a külső egyensúly szempontjából, hiszen az az elmúlt fél évben látványosan romlott.
A deficit a korábbinál alacsonyabb kiviteli és behozatali szinten alakult ki: külkereskedelmi forgalmunk mindkét relációban 4 százalékkal alulmúlta az egy évvel korábbit. A következő hónapok rendszeres statisztikai felülvizsgálatai során azonban szinte bizonyosan emelkedik majd az export, illetve az import értéke. Az adatforgalom sajátosságai miatt a kivitel rendszeresen nagyobb mértékben "növekszik" a revíziók következtében, így feltehető, hogy januárban öt hónap után ismét pozitív volt a kivitel és a behozatal éves növekedési ütemének különbsége, az úgynevezett export-import olló.
Üröm az örömben, hogy a költségvetés viszont igen gyenge számokat produkált. Az elmúlt 6 év messze legnagyobb hiányával zárta gazdálkodását a központi költségvetés februárban - derült ki a Pénzügyminisztérium jelentéséből. (MI)
