A Hévízi-tó legyen a hévízieké

A jelenlegi politikai ciklusban a polgármester legfőbb célja, hogy az ötvenes években nemzeti kincsként állami kezelésbe vont Hévízi-tó is a hévízieké legyen. A város több mint tíz éve lobbizik azért, hogy legféltettebb kincse ismét az övé legyen. A jelenlegi kezelőnek - az állami gyógyfürdő-kórháznak - sajnos nincs pénze a fejlesztésre, Hévíznek viszont van forrása és konkrét terve is mindezekre. A város és a tó közötti fejlődésbeli ellentmondás ma már egyre szembetűnőbb, s félő, hogy egy idő után Hévíz idegenforgalmi vonzerejét is kedvezőtlenül érinti. Pedig Budapest után jelenleg Hévíz rendelkezik a legtöbb szálláshellyel és a legszínvonalasabb szállodai kapacitással, hét négycsillagos és hat háromcsillagos szállodája van. Vértes Árpád szerint valamennyi város kezelője vagy tulajdonosa a területén lévő gyógyfürdőnek, csak Hévíz nem. A Balaton-partot is az egyes önkormányzatok kezelik, saját közigazgatási területükön belül.

Vértes Árpádot a lakosság eddig három alkalommal választotta polgármesterré, 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben, minden alkalommal több mint 70 százalékos többséggel nyerte el a polgármesteri címet. A nyolc év óta nem csökkenő választói bizalmat Hévíz polgármestere elsősorban az egységes, éles vitáktól mentes testületi munkának és az ezzel szorosan összefüggő településfejlesztési eredményeknek tulajdonítja. A 63 éves polgármester nem titkolja, hogy 2006-ban szeretne visszavonulni, több időt tölteni feleségével, gyermekeivel és a napokban született unokájával. S ha utódja is szeretné, szívesen segíti majd munkáját.

A település fejlesztéseit az idegenforgalom területére koncentrálta, hogy a szolgáltatásból élő lakosság évről évre kedvezőbb és jobb feltételeket tudjon kínálni az idelátogatók részére. A hévíziek büszkék arra, hogy nyolc év alatt három új templom épült (egy református, egy római katolikus és egy evangélikus), hogy a naponta 25 ezer, Hévízen tartózkodó turista a testi bajok orvoslása mellett a lelkét is tudja ápolni.

A várospolitika kiemelt területe a közbiztonság, Hévíz az egyetlen település az országban, ahol a testület önálló közbiztonsági bizottságot működtet. A többéves következetes munka eredményképpen a városban tíz éve nem történt erőszakos bűncselekmény. Ma már Hévíz teljes területét biztonsági kamerák figyelik. A tiszta és virágos város program meghirdetése óta eltelt közel tíz év alatt az utcákon több ezerrel nőtt a fák és cserjék száma és az ápolt virágos zöldfelületek négyzetmétere.

A város éves költségvetése 2,3 milliárd forint, aminek több mint fele, összesen 1,5 milliárd forint a saját jogon beszedett adó. A 4900 fős város éves szinten 700-800 millió forintot tud saját erőként fejlesztésre fordítani. A jelentős helyi bevétel miatt a település függősége a központi költségvetéstől alacsony, s beruházásait folyamatosan képes megvalósítani. A 2002-2006 közötti időszak legfontosabb ter-veivel kapcsolatosan Vértes Árpád elmondta: a város nemrégiben megvásárolt egy nagy üdülőt, amelyet színvonalas szállodává alakít át. A ma 100 százalékos infrastruktúrával rendelkező település egyre bővül, ezért a bevont külterületek teljes közműkiépítése a város másik fontos feldata.