Változtatni márpedig kell

Kemény fába vágja a fejszéjét az a politikus, aki meg akarja reformálni a magyar egészségügyet. A rendszerváltozás tizenhárom esztendeje óta hét miniszter próbált rendet vágni, kevés sikerrel.

Az előző kormány szakminisztere azonban, keveset törődve az érdekvédelmi szervezetek ellenállásával - saját szavait idézve -, faltörő kosként, 2001 végén kikényszerítette a kórházak gazdasági társasággá átalakítását célzó jogszabályt, s rendelkezett az orvosok új jogállásáról is.

Ám a kórháztörvénynek titulált dokumentumon meg sem száradt a pecsét, a múlt tavasszal hatalomra került kormánykoalíció felfüggesztette azt, s hozzáfogott a saját ízléséhez s a piacgazdasághoz jobban igazodó jogszabályok megalkotásához. Vállalta: a kórházak európai normákhoz való igazításához szükség van a magántőke bevonására, aminek fejében lehetőséget kell adni a forprofit vállalkozásoknak. Egy törvényben kívánja rendezni továbbá az orvosok és más egészségügyi dolgozók jogviszonyát.

Mint az várható volt, ismét feltörtek a két éve lecsitult indulatok. Ellenzéki pártok, érdekvédelmi szervezetek tüzelnek a törvénytervezetekre. Az ellenzék tiltakozik a nyereségorientált tőke beengedése miatt, az orvosi kamara pedig törvényben kívánja deklarálni: a doktor a gyógyításra esküdött föl, de joga van a tévedésre. Ennek elismerése nélkül ugyanis az orvosi tévedés hibának minősül, ami súlyos erkölcsi és anyagi következményekkel járhat. Olyan mértékben nőhet a műhibaperek száma, aminek költségét a soványka tb-apanázsból működő kórházak nem képesek kifizetni. A doktorok pedig nem mernek majd vállalkozni, így számukra marad a rosszul fizető, de biztos közalkalmazottiság.

Pedig a korszerűtlen egészségügyi rendszer, a vonzását elvesztett ápolónői pálya, a rossz fizetések miatt elnéptelenedő orvosi hivatás már-már a betegellátás rovására megy. A folyamat megállításához szükség van az ágazat tőkehiányának pótlására. Ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók megfelelő körülmények között végezhessék a munkájukat, hogy biztonságban legyenek, sorsukat, jövedelmi viszonyainak rendbe kell tenni.

Elkerülhetetlen hát a változás érdekében kötendő kompromisszum.Ezért csak remélni lehet, hogy Csehák Judit miniszter asszony fejszéje nem csorbul ki az egészségügy kemény fájától.