Gyengébb az ellenállás

Míg 2002-ben az első negyedévi 2,9 százalékról a negyedik negyedévi 3,7 százalékig folyamatosan emelkedett a növekedési ütem, és változatlan trend esetén 2003 első negyedében 4 százalék körüli bővülést kellett volna mérni, addig az első negyedéves adat még a tavalyi induló negyedév növekedését sem érte el. A trendváltás mögött az építőipari teljesítmény visszaesése áll, e mögött a beruházások lefékeződése. A magyar gazdaság leggyengébb pontja ma az alacsony beruházási tevékenység, ezért ennek tükrében érdemes értékelni a másik két eseményt.

A kormány-MNB egyezség alapján lehetővé tették a forint gyengítését, cserébe a kormány 76 milliárd forint kiadási megtakarítást vállalt. Ha a piac elfogadja a táncra való felkérést, akkor 5-10 százalékkal gyengébb forintra lehet számítani, ami óriási jövedelemátcsoportosítást jelent az exportálók, friss tőkét befektetők és beutazók, valamint az összes többi gazdasági szereplő között. A kivitelen legalább 5-700 milliárd forinttal nagyobb árbevétel érhető el a gyengébb forint révén, mint a korábbi feltételek szerint, ami a 80 százalékos vámszabad területi exportarányt képviselő cégek nyereségessége alapján gyakorlatilag a profit azonos tömegű emelkedését jelenti.

A friss tőkét befektetők is jelentős jutalmat kapnak, és a tervezett privatizációban részt vevőknek már az akvizíciók elindulása előtt felszolgálják az étvágygerjesztőt: befektetésre szánt pénzük még a befektetés előtt fiadzott. A beutazó turisták is jobban járnak, de a nyári bevételeken ez már valószínűleg csak kevéssé érződik. Feltételes nyertesek az importhelyettesítő terméket és szolgáltatást előállító hazai vállalkozások, de csak akkor, ha beruházás révén bővítik kapacitásukat, amit akkor tesznek meg, ha legalább a maival azonos konjunktúrára számítanak a következő években.

A gyengébb forint azt is jelenti, hogy legalább 5-700 milliárddal kell többet fizetni az behozatalért, ami a felerősödő importverseny ellenére közel azonos jövedelmet csapol le mindazoknál, akik importot használnak: ez gyakorlatilag a teljes magyar gazdaságot lefedi. A gyengébb forint következtében az eddigi külföldi beruházások értéke csökken, ami az elmúlt két év erős forintja idején befektetőknek jelent valódi vagyoni veszteséget, a többieknek a korábbi vagyoni nyeremény elolvadását hozza. A kiutazók és a devizában adósok veszítenek.

Hogyan állunk a nyertesek és vesztesek egyenlegével? Nem a darabszám számít, hiszen a nyertesek száma kevés, a veszteseké sok, hanem az a döntő, hogy segíti-e a gyengébb forint a hosszú távú versenyképességet. A közgazdasági elmélet szerint erre egyértelműen nemleges a válasz, mert a leértékelés a gyengébb ellenállás felé tett lépés. Gyakorlatilag árnyaltabb a kép, mert az amerikai gazdaságpolitika a gyenge dollárral húzza be az európai és ázsiai megtakarításokat a kereskedelmi mérleg hiányának enyhítésére, egyben erősíti az amerikai cégek exportképességét: van tehát ellenpélda is. A fajlagos bérköltség alapján számított versenyképességnek ugyan jót tesz a gyengébb forint, de az IMD versenyképességi indexében az egy főre eső GDP, a tőzsdei kapitalizáció és a termelékenység szerepel (egy sor szociális tényező mellett), a fajlagos bérköltség kevésbé fontos. A versenyképesség szempontjából fontos tényezők hátterében technikai és emberi beruházások állnak: hogyan hat ezekre a gyengébb forint?

A globális és európai exportpiacok gyengélkednek, az exportálók beruházási kedvét ez és nem az árfolyamjutalom határozza meg. A belföldi jövedelemtulajdonosok pénzét azonban jelentősen megcsapolja a drágább import, ami tovább mérsékli a belföldi piacra szállítók beruházási kedvét. Újból emelkedik a bizonytalansági szint, mert a forint körül megint több a kérdőjel.

A költségvetési megtakarítási csomag méretre kicsi, hiszen a 76 milliárd forintból 30 milliárd a kisebb kiadás miatti kisebb bevétel, tehát valójában 50 milliárdos, de hatásra nagy: különösen az önkormányzatoknál fogja vissza a beruházásokat és nyomja őket a kényszerprivatizáció felé.

Ezért rossz e három hír, különösen így együtt, mert a növekedési trend megtörése, a gyengébb forint és a költségvetési csomag egymást erősítve a beruházások csökkenése felé mutat, ami gyengíti a magyar gazdaság ellenállását az európai, ezen belül német betegséggel szemben.

-->