Hat-e a kamatemelés?

Az elmúlt hét legnagyobb jelentőségű gazdasági eseménye a gazdaságpolitika akciója volt a forint árfolyamának védelme érdekében. A rendkívüli, 200 bázispontos kamatemeléssel és az összhangot sugalló kommunikációval a kormány és a jegybank a hazai valuta erősödését szerette volna elérni. A gyengülés ugyan megállt, de a kívánatos szinttől még messze áll a kurzus. Úgy tűnik, a piaci szereplők egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a makrogazdasági fundamentumok romlásának, de az elhibázott sáveltolás okozta hitelességvesztés is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt hetekben a külföldi befektetők csökkentették a magyar eszközöknek a portfóliókban meglévő súlyát, a visszarendeződés pedig időbe telhet.

A piaci zavart nem enyhítette az sem, hogy végre több kedvező makrogazdasági adat is napvilágot látott. Áprilisban például folytatta lassú, de kiegyensúlyozott növekedését az ipar, sőt az utóbbi hónapokban még egy kis élénkülés jelei is látszanak. Az első négy hónap növekedése az exportértékesítések következménye.

Nullszaldó közelében zárta a májust az államháztartás - adta közre gyorsjelentését a Pénzügyminisztérium. A 8,3 milliárdos negatív egyenleg jobb az előző öt év májusi eredményénél, igaz, kiderült: egyszeri tételekkel feljavított bizonyítványról, nem a büdzsé általánosan jó teljesítményéről árulkodnak az adatok. Az egyenleget javította az a csaknem 25 milliárdos előfinanszírozás, amelyet a május eleji munkaszüneti napok miatt még áprilisban teljesített a büdzsé, és az az 50 milliárd forint is, amelyhez a májusi áfa-visszautalás lassítása révén jutott a költségvetés. Az időarányos hiány mindenesetre az ötödik hónap adata után kedvezőbb képet mutat.

Az elmúlt két év gazdaságpolitikájának következtében több területen elvész előnyünk. Magyarország a mezőny második felében helyezkedik el a csatlakozó kelet-közép-európai államok között az úgynevezett konvergenciafolyamat tekintetében. Az ICEG Európai Központ és a Világgazdaság által közösen készített konvergenciaindex alapján a magyar gazdaság - a végleges 2002-es adatok és a 2003-as várakozások szerint egyaránt - csupán a hatodik helyen található a nyolc vizsgált ország között. Hazánk elsősorban a rossz külső és belső egyensúlyi folyamatok miatt kapott a 10-es skálán 6,4-es osztályzatot, miközben az éllovas Szlovénia 8,5 pontot kapott teljesítményére. (MI)