Hullámvasúton a forint

A múlt héten is hullámvasúton járt a forint árfolyama, hiszen az első napokban még úgy tűnt, hogy a sáveltolás után a kurzus "beér" a pénzügyminiszter által várt 250-260 forintos sávba. Ehhez képest pénteken délelőtt egy rövid ideig már 270 forintot is adni kellett egy euróért, amely sok piaci szereplő szerint azért is lehetett, mert Járai Zsigmond jegybankelnök lapunknak adott nyilatkozatában elismerte, hogy követtek el hibákat a sáveltolás végrehajtásával kapcsolatban. Roszszul időzített és gyengén kommunikált döntés volt az árfolyamsáv eltolása, amire a piac a vártnál erőteljesebben reagált - nyilatkozta lapunknak Járai.

Keményebben fogalmazott több piaci szakértő is. Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője szerint sajnos még nem zárult le a magyar gazdaságpolitika legújabb kori történetének egyik leginkább szégyellni való fejezete, mely röviden a "sáveltolás és következményei" címmel illethető. "A döntéshozók valószínűleg már megbánták felelőtlen tettüket, mellyel súlyos hitelességvesztést és komoly piaci zavarokat okoztak. Feltételezzük, hogy nem ez volt a szándékuk, de a szerencsétlenül kiagyalt, időzített és tálalt kompromiszszum miatt kialakult helyzet sajnos maradandó károkat okozhat a gazdaság számára."

A jegybankelnök lapunknak azt is elmondta, hogy a jelenleginél erősebb árfolyamot tart kívánatosnak az inflációs célok elérése érdekében, és úgy véli, hogy a kamatszint a piac megnyugvása után lehetővé teszi a 250 forint/euró körüli árfolyamot. "A piac túlreagálta a legutóbbi intézkedéseket, így bízunk benne, hogy ekkora, sőt később esetleg ennél kisebb kamatkülönbözet mellett is stabilizálódni fog a piac" - fogalmazott az MNB-elnök.

A versenyképességi problémák nem oldhatók meg árfolyam-politikai eszközökkel - hangsúlyozta a jegybankelnök -, a leértékelés hatására már rövid távon emelkednek az importtermékek árai, növekszik az infláció és a bérdinamika, és rövid idő alatt ugyanabban a versenyképességi helyzetben találja magát a gazdaság, mint korábban, épp csak magasabb inflációs környezetben, beragadó várakozásokkal.

A megjelent makrogazdasági adatok közül a legfontosabbak a külkereskedelmi forgalomra vonatkoztak. Az év első harmadában a kivitel volumene 2,1 százalékkal, a behozatalé 5,2-del bővült. A Központi Statisztikai Hivatal megállapítása szerint a behozatal növekedése az előző év második felében tapasztalt ütemben folytatódott, a kivitel viszont a március-áprilisi jelentősebb növekedéssel együtt is csak a 2002. évi átlagos szinten stagnált. A 3 százalékpontos export-import olló valamelyest még szűkülhet, ugyanis a késve beérkező adatok rendszerint inkább a kivitelt érintik. (MI)